Újabb szakítópróbán a koalíció

Horváth Ágnes egy éve

- 2007 április 23-án miniszteri esküt tesz

- több száz gyógyszer árának csökkentése

- a hatóságként működő Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása

- hosszú évtizedek hiánya után többlettel zárt az Egészségügyi Alap

- kétfajta, választható menü ebédre a kórházakban

- mentés és betegszállítás (nem zökkenőmentes) szétválasztása

- kötelező kórházi széfek ötlete

- kidolgoztatta az otthon szülés szabályait

- éttermi dohányzás tilalmának javaslata

- a parlament kétszer is megszavazta a több-pénztáras egészségbiztosítási törvényt, amely ellen már 500 ezer aláírás gyűlt össze

- a népszavazáson több mint 3 millió ember voksolt a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére

Korán kezdte a napot hétfőn Gyurcsány Ferenc, aki a sajtórohamot megelőzendő, már reggel fél nyolcra magához kérette Horváth Ágnest. Az persze a miniszterelnök hétvégi kijelentése után senkit nem ért váratlanul, hogy menesztette az egészségügyi minisztert. Az alig hét perces megbeszélés után nem sokkal Daróczi Dávid kormányszóvivő már be is jelentette az egészségügyi reform „főszereplőjének" felmentését április 30-ai hatállyal.

Erre azonnal válaszolt az SZDSZ: számukra elfogadhatatlan Gyurcsány döntése, mellyel egyoldalúan, koalíciós egyeztetés nélkül menesztette a kormányprogramot végrehajtó Horváth Ágnest. „Az SZDSZ-frakció ezért azt javasolja a párt ügyvivői testületének, hogy a liberális kormánytagokat április 30-i hatállyal hívják vissza." Ezt Kóka János abba a mikrofonerdőbe, amely a SZDSZ parlamenti szobája előtt várta a délelőtti frakcióülés után. A liberálisok pártelnöke kiemelte: a koalíciós szerződés felrúgásának tekintik Horváth Ágnes menesztését és a pártnak tarthatatlan a Gyurcsány Ferenc által „bársonyos reformoknak” nevezett új irány.

Hét SZDSZ-es kormánytagot érint a szakítás

Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter

Horn Gábor koalíciós államtitkár a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH-ben)

Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár a MeH-ben

Kincses Gyula egészségügyi államtitkár

Dióssy Gábor gazdasági államtitkár

Kovács Kálmán környezetvédelmi államtitkár

Gyurcsány Ferenc sem maradt adós. „Nagyon mély koalíciós vita van, amely válsággal fenyeget” – fogalmazott. Hangsúlyozta: ennek megoldása az ország érdeke, és erre – az SZDSZ javaslata alapján – van 30 napja a két koalíciós partnernek. Szerinte a vita a két párt között nem a reformokról, hanem azok tempójáról szól. „Ne gyorsasági versenyt csináljunk, hanem eredményversenyt. Jobb a megvalósult, mérsékelt reform, mint az elbukott radikális reform” – szögezte le. Gyurcsány Ferenc visszautasította, hogy felrúgta volna a koalíciós szerződést. Emlékeztetett: a kormányfőnek felmentési joga van a miniszterek esetében, és ezzel élt. Azt kérte a koalíciós pártoktól, hogy április 30-ig dolgozzák ki az egészségügy átalakításának következő két évre vonatkozó programját.

Ezek után nem meglepő, hogy a történtek után nagyobb zsibajjal kezdődött a parlament délutáni ülése, hiszen Gyurcsány Ferenc Kóka Jánossal és Horn Gábor koalíciós államtitkárral „pusmogott”, míg pár méterrel arrébb Újhelyi István szocialista államtitkár Navracsics Tibor fideszes frakcióvezetővel egyeztetett a padsorok között. A moraj először Dávid Ibolya beszéde közben halkult el, aki Koalíciós óvoda helyett felelős kormányzást címmel olvasott be a kormányfőnek. Az MDF elnöke megjegyezte, hogy a miniszterelnöknek baja van a médiával, az elemzőkkel, a liberálisokkal és a társadalommal is. Pedig a rendszerváltás óta nem volt ekkora kormányválság, s ezért a felelősség egy személyben Gyurcsány Ferencé. Dávid Ibolya hozzátette: ha a kormányfő lemondana, akkor a kormánynak esélye lenne visszanyerni a hitelét itthon és a külföld szemében is.

Gyurcsány Ferenc válaszában arról beszélt, hogy a kormányzás különböző érdekek egyeztetéséről szól. Hozzátette: a szocialisták szerint kevesebb reform és több biztonság kell, erre utalt a bársonyos reform kifejezéssel. A kormányfő kijelentette: az MSZP szándéka folytatni a kormányzást a liberálisokkal együtt. Kóka János pedig kiemelte, az egészségbiztosítási törvényt közösen alkották és szavazták meg az MSZP-vel, így a tárcavezető menesztésével a kormány saját programját húzta át. Mindezt a koalíciós szerződés felrúgásának tekintik. Végezetül megsimogatta az egyik miniszteri széket, majd azt mondta: „Bársonyos reformok nincsenek, ezek a székek a bársonyosak, de erről is hajlandóak vagyunk lemondani." Így nem csoda, hogy szimbolikus jelleggel erre a parlamenti ülésre már nem is ültek be az SZDSZ-es kormánytagok. Kóka János szavait fitymáló taps követte a szocialista padsorokból, majd Gyurcsány Ferenc kissé gúnyos mosollyal az arcán válasz helyett távozott a teremből.

A Fidesz visszafogottan nyilvánult meg a koalíciós szakítópróbával kapcsolatban. Mikola István napirend előtt arról beszélt, hogy úgy tehetik bársonyossá az egészségügyi átalakításokat, ha új választásokat tartanak. Navracsics Tibor frakcióvezető pedig egy sajtótájékoztatón hasonlította válófélben lévő házassághoz az SZDSZ és az MSZP vitáját. Mint mondta: mielőbbi stabilizálódásra van szükség, mert a pénzpiacok idegesen reagáltak a kialakult helyzetre, de a megoldás nem az ellenzék dolga.

Nem kérnek több reformot az orvosok

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) álláspontja szerint az egészségügyi reformnak nevezett folyamatot le kell zárni, mivel bebizonyosodott, hogy nem előre visz. Az érdek-képviseleti szervezet közleményében úgy vélte: érzékelhető az egészségügyben kialakult, súlyos belpolitikai feszültséget okozó válsághelyzet, amely véleményük szerint a betegellátás biztonságának romlásában testesül meg. A MOK szerint a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal által jegyzett egységes társadalmi egészségbiztosításról szóló törvényjavaslatot mielőbb az Országgyűlés elé kell terjeszteni annak érdekében, hogy az országnak használható, biztonságos és kiszámítható társadalombiztosítása legyen.

Kisebbségi kormányzás

Ha mégsem sikerülne egyben tartani a koalíciót, az MSZP, mint a legtöbb képviselővel rendelkező párt megpróbálkozhat a kisebbségi kormányzással. „Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy nem rendelkezne a képviselők szavazatainak felével, plusz egy fővel, azaz 194 mandátummal" - jelentette ki Kolláth. A 190 képviselő szavazatával rendelkező MSZP azonban nem számíthat Horn Gyula és Toller László szavazataira, így a legjobb esetben is – ha nincsenek Karsai Józsefhez hasonló renitens honatyák – „csak" 188 szavazatra számíthat. Minden előterjesztéshez meg kellene nyerniük az ellenzékbe vonult SZDSZ-es honatyákat, miután vélhetően a Fidesz és az MDF szavazataira nem támaszkodhatnának.

Konstruktív bizalmatlansági indítvány

Amennyiben az MSZP mégis kihátrálna Gyurcsány Ferenc mögül, úgy a kormányfőt a szocialisták és a liberálisok egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal távolíthatnák el. Ebben az esetben legalább 194 képviselőnek kellene megvonnia bizalmát a kormányfőtől, míg a jelenlegi kormánypártoknak egy közös jelöltet is fel kellene mutatniuk.

Előrehozott választások

Ha a kormányfő személyében nem születne megegyezés akár előrehozott választásokra is sor kerülhet. Ehhez az kellene, hogy az Országgyűlés feloszlassa önmagát, vagy a Köztársasági elnök vigye ezt véghez. Az első esetben 194 képviselőnek kellene szavaznia a feloszlatás mellett. Sólyom László csak akkor léphet közbe, ha az esetlegesen Gyurcsány helyére lépő új kormányfő negyven napig nem kapná meg a képviselők bizalmát. A második eshetőség a kisebbségi kormányzás esetén merülhet fel: ha a kormányt egy éven keresztül legalább 4 alkalommal leszavazzák egy bizalmatlansági szavazáson, az államfő feloszlathatja az Országgyűlést és új választásokat írhat ki.

Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter

Horn Gábor koalíciós államtitkár a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH-ben)

Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár a MeH-ben

Kincses Gyula egészségügyi államtitkár

Dióssy Gábor gazdasági államtitkár

Kovács Kálmán környezetvédelmi államtitkár Horváth Ágnes egy éve - 2007 április 23-án miniszteri esküt tesz

- több száz gyógyszer árának csökkentése

- a hatóságként működő Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása

- hosszú évtizedek hiánya után többlettel zárt az Egészségügyi Alap

- kétfajta, választható menü ebédre a kórházakban

- mentés és betegszállítás (nem zökkenőmentes) szétválasztása

- kötelező kórházi széfek ötlete

- kidolgoztatta az otthon szülés szabályait

- éttermi dohányzás tilalmának javaslata

- a parlament kétszer is megszavazta a több-pénztáras egészségbiztosítási törvényt, amely ellen már 500 ezer aláírás gyűlt össze

- a népszavazáson több mint 3 millió ember voksolt a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére Hogyan tovább koalíció? A hétfőn körvonalazódott koalíciós válságból több kiútja is lehet a kormánypártoknak. Az első: a kormány a helyén marad. „A koalíciós szerződést fel lehet bontani és bármikor köthetnek egy újat" – közölte lapunk kérdésére Kolláth György alkotmányjogász. "Más kérdés a miniszterek visszahívása, amellyel a liberálisok fenyegetőznek. A harminc nap múlva összeülő küldöttgyűlés csak arra hatalmazhatja fel a minisztereket, hogy benyújtsák lemondásukat, ezt a köztársasági elnöknek kell elfogadnia, és a miniszterelnöknek ellenjegyeznie. Csak úgy, nem léphetnek ki a kormányból."

Kisebbségi kormányzás

Ha mégsem sikerülne egyben tartani a koalíciót, az MSZP, mint a legtöbb képviselővel rendelkező párt megpróbálkozhat a kisebbségi kormányzással. „Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy nem rendelkezne a képviselők szavazatainak felével, plusz egy fővel, azaz 194 mandátummal" - jelentette ki Kolláth. A 190 képviselő szavazatával rendelkező MSZP azonban nem számíthat Horn Gyula és Toller László szavazataira, így a legjobb esetben is – ha nincsenek Karsai Józsefhez hasonló renitens honatyák – „csak" 188 szavazatra számíthat. Minden előterjesztéshez meg kellene nyerniük az ellenzékbe vonult SZDSZ-es honatyákat, miután vélhetően a Fidesz és az MDF szavazataira nem támaszkodhatnának.

Konstruktív bizalmatlansági indítvány

Amennyiben az MSZP mégis kihátrálna Gyurcsány Ferenc mögül, úgy a kormányfőt a szocialisták és a liberálisok egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal távolíthatnák el. Ebben az esetben legalább 194 képviselőnek kellene megvonnia bizalmát a kormányfőtől, míg a jelenlegi kormánypártoknak egy közös jelöltet is fel kellene mutatniuk.

Előrehozott választások

Ha a kormányfő személyében nem születne megegyezés akár előrehozott választásokra is sor kerülhet. Ehhez az kellene, hogy az Országgyűlés feloszlassa önmagát, vagy a Köztársasági elnök vigye ezt véghez. Az első esetben 194 képviselőnek kellene szavaznia a feloszlatás mellett. Sólyom László csak akkor léphet közbe, ha az esetlegesen Gyurcsány helyére lépő új kormányfő negyven napig nem kapná meg a képviselők bizalmát. A második eshetőség a kisebbségi kormányzás esetén merülhet fel: ha a kormányt egy éven keresztül legalább 4 alkalommal leszavazzák egy bizalmatlansági szavazáson, az államfő feloszlathatja az Országgyűlést és új választásokat írhat ki. -->