Önmagát írta a musical

[caption id="" align="alignright" width="180"] Pécsi Ildikó tanít, ír, rendez, és otthon is rengeteg tennivaló várja
[/caption]– Hogyan jött az ötlet: musicalt írni a Kőszívű ember fiai című regényből?
– Jókainak ez a műve gyermekkorom egyik kedvenc olvasmánya volt, s tudja milyen az ember, ha nagyon belefeledkezik egy könyvbe: az egyes jeleneteket a magam belső filmjén is láttam. Ennek ellenére amikor felhívtak az Erzsébetligeti Színháztól, hogy március 16-ára készítsünk egy produkciót, még egy oratóriumszerű darabot képzeltem el. Ám ahogy nekiálltam írni, azt vettem észre, hogy az egyik jelenet hozza magával a másikat. Úgy is mondhatnám, hogy ez a musical önmagát írta meg. A Baradlay család történetében olyan örökérvényű értékeket mutathatunk be, mint a tisztelet, a becsület és az egymásért való kiállás.

– Ön nem csak a dalszövegeket jegyzi, hanem rendezője is a darabnak. Pedig egyszer azt nyilatkozta, hogy ez egy hálátlan feladat...
– Ó, igen, még régebben kicsúszott a számon, hogy miközben a rendező talál helyet a darabnak, kezeli az összes problémát, a publikum mégis a színészeket ünnepli. De ez csak részben igaz, a rendezésnek is megvan a maga szépsége. Óriási felelősség, s egyben roppant hálás feladat is a színészeket olyan helyzetbe hozni, hogy jól érezzék magukat a színpadon. Ráadásul most parádés szereplőgárda jött össze: Bencze Ilona, Gregor Bernadett, Makrai Pál, Maros Gábor, Bardóczy Attila, hogy csak néhány nevet említsek. Nagy megtiszteltetés velük dolgozni, az pedig még örvendetesebb, hogy ezekben a színházak számára ínséges időkben milyen nagy érdeklődés övezi ezt a darabot. Az első két előadásra ugyanis már minden jegy elkelt.

Pécsi Ildikó

Született: 1940. május 21-én

Iskolái: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1958-62)

Pályája: pécsi Nemzeti Színház (1962-66), Vígszínház (1966-70), Mikroszkóp Színpad (1970-73), kecskeméti Katona József Színház (1973-76), Radnóti Színpad (1976-85), Népszínház (1985-90), József Attila Színház (1990-94).

Elismerései: Jászai Mari-díj(1976), SZOT-díj (1979), Érdemes Művész (1980), Kiváló Művész (1987), MSZOSZ-díj (1993), Kossuth-díj (2007).

– Nem jutott eszébe, hogy magának is kiosszon egy szerepet?
– Dehogynem. Ám a következő gondolatom már az volt, hogy azért én már nem tudok úgy járni, ülni, mozogni, ahogy azt a darab megkívánná. Ezért csak az elején énekelek nyolc sort, azután leülök és nézőként izgulom majd végig az előadást.

– Ön régebben rengeteg játékfilmben szerepelt. Ez most nem hiányzik?
– Higgye el, hogy nem. Annyi a feladatom, hogy ki sem látszom belőle. Tanítok, írok, rendezek, otthon is rengeteg tennivaló vár, egyszóval nem unatkozom.

Iskolái: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1958-62)

Pályája: pécsi Nemzeti Színház (1962-66), Vígszínház (1966-70), Mikroszkóp Színpad (1970-73), kecskeméti Katona József Színház (1973-76), Radnóti Színpad (1976-85), Népszínház (1985-90), József Attila Színház (1990-94).

Elismerései: Jászai Mari-díj(1976), SZOT-díj (1979), Érdemes Művész (1980), Kiváló Művész (1987), MSZOSZ-díj (1993), Kossuth-díj (2007). Pécsi Ildikó tanít, ír, rendez, és otthon is rengeteg tennivaló várja -->