Mi után nem kell öröklési adót, azaz illetéket fizetnem?

A hír nem igaz – mondták a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában. Tény, hogy 1995-ben hoztak egy törvényt, miszerint az értékpapír, a takarékbetétkönyv és a banki betét öröklési illeték-mentes. De ezt a törvényt 2004-ben hatályon kívül helyezték. Így a fentiek után a mai állás szerint öröklési adót kell fizetni. Mentességet vagy kedvezményt élvez viszont a tudományos, és művelődési, oktatási, közművelődési, közjóléti célokra felajánlott örökség. A takarékbetét és a gazdasági társaságok tagjait megillető vagyoni betét, üzleti, befektetői, vagyoni rész szintén adómentes. Akárcsak az ingó örökség 300 ezer forint alatti része. Például egy lakás berendezése 300 ezer forintig illetékmentes.

Az öröklött haszonélvezeti jog után sem kell adót fizetni, akárcsak ha kiskorú gyermek halála esetén a szülő az örökös. Aki telektulajdont örököl, és négy éven belül házat épít rá, annak szintén nem kell fizetnie. Amennyiben a hagyaték termőföld, az értéke utáni illetéknek csak a felét, ha pedig az örökös családon belüli gazdálkodó, a negyedét kell csak kifizetni. Hogy mennyit kell leróni, azt a hagyatéki végzés nyomán, amit a közjegyző neki is elküld, az APEH állapítja meg. A nagyságrend elve a rokonsági fok és az örökölt vagyontárgy természete. Minél közelebbi rokon az örökös, annál kisebb az adó. Az ingatlan utáni illeték kisebb, mint az egyéb vagyontárgy öröklésekor fizetendő összeg.

Példánkban olvasónk az elhunyt unokaöccse, akire a nagybáty bankszámlapénzt hagyott. Az illeték mértéke nála a legnagyobb: 21 százalék.