A török parlament jóváhagyta a hadsereg beavatkozását Irakban

Tayyip Erdogan miniszterelnök a kérést indokolva nem beszélt azonnali beavatkozásról, de a megszavazott parlamenti hozzájárulás így törvényes alapot teremt a NATO második legnagyobb hadseregének a fellépéséhez akkor és ott, amikor és ahol az megfelel számára. Törökország már többször sérelmezte, hogy Washington és Bagdad nem lépnek fel megfelelő eréllyel a mintegy háromezer kurd fegyveres ellen, akik törökországi akcióik után rendszeresen Irakba húzódnak vissza.

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke szerdán arra figyelmeztette Törökországot, hogy ne indítson hadműveletet Észak-Irakban. George Bush közölte, hogy bár jelenleg is állomásoznak török csapatok iraki területen, Ankarának „nem érdeke, hogy még több katonát küldjön oda”. Az összes érintett félnek a lehető legnagyobb mértékű visszafogottságot kell tanúsítania, és különösképpen igaz ez a feszültség kiéleződése esetén – hangsúlyozta a NATO főtitkára, aki kedden hívta fel Abdullah Gül, török elnököt. Jaap de Hoop Scheffer felhívta Ankara figyelmét arra: a NATO alapszerződése értelmében Törökországnak lehetősége lett volna segítséget kérnie szövetségeseitől, de ezt nem tette. Törökország mindazonáltal kap hírszerzési támogatást NATO-országoktól.

Dzsalal Talabani, iraki elnök arra szólította fel Törökországot, hogy ne indítson támadást az Irakban lévő kurd lázadók ellen. Irak kész együttműködni Ankarával és Washingtonnal a probléma rendezése érdekében egy közös testület létrehozásával. A szíriai elnök, Bassár el-Aszad elsőként az arab vezetők közül azonban támogatná a török hadműveleteket Irakban.