Tüntetés a „rombolás” ellen

Négy és fél kilométeres láncot alkotva több mint tízezren vonultak végig a Fiumei úti temetőtől a Parlamentig szombaton a fővárosban, hogy a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) felhívására a kormány intézkedései ellen tiltakozzanak. A NOE tiltakozó demonstrációjához több mint 30 civil szervezet csatlakozott, köztük a Magyar Orvosi Kamara és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt éneklő demonstrálók az 1956-os forradalom egyik jelképévé vált Csepel teherautó felvezetésével vonultak, melynek tetejére egy üres bölcsőt tettek. Bár a szervezők azt kérték, hogy a pártjelvényeket, kirekesztő, uszító szavakat mellőzzék a tiltakozók, kisebb vita után Árpád-sávos zászlókkal mégis kisebb csoportok csatlakoztak a menethez. A demonstrációt több száz rendőr biztosította.

A tüntetők végül teljesen megtöltötték a Kossuth teret, ahol előbb élőláncot alkottak, majd „Mit kíván a magyar gyermek” címmel 12 pontos petíciót adtak át Lezsák Sándornak. Ebben azt követelték, hogy a családok és gyermekek jövőjét megnehezítő intézkedéseket vonja vissza a kormány. Az Országgyűlés alelnöke megígérte, hogy hétfőn minden képviselő másolatban megkapja a levelet.
„A NOE azért tiltakozott, mert a kormány a családok, a gyermekek jövőjét megnehezítő intézkedéseket hozott a társadalombiztosítás és az egészségügy átalakítására. Nem akarjuk engedni, hogy eltemessenek, a jelenlegi intézkedések a sír felé visznek, ezért fordítsunk hátat ennek a politikának” – fogalmazott Szabó Endre. A NOE elnöke hozzátette: követelik az ingyenes felsőoktatás visszaállítását, a vizitdíj nélküli egységes állami egészségügyet és a gyermekvállalás szabadságát.

A Kossuth tér kiürülése után körülbelül kétezren gyűltek össze a Hősök terén is, ahová az Élőlánc Magyarországért Mozgalom hirdetett meg demonstrációt. A résztvevők többségénél nemzeti színű lobogó volt, de sokan Árpád-sávos zászlókkal érkeztek. Molnár Oszkár fideszes országgyűlési képviselő beszédében kifejtette: a parlament a tavaszi ülésszak utolsó napján, éjszaka fogadta el kormánypárti többséggel az állami vagyonról szóló törvényt, amelyet a köztársasági elnök nem írt alá és visszaküldött a parlamentnek. Hozzátette: mintegy százezer milliárd forintnyi vagyonról van szó. Kitért arra is, hogy a törvényt az országgyűlés hétfőn újra tárgyalja, s ha elfogadja, akkor eladhatóvá válnak a termőföldek, egyetemek, kórházak és minisztériumok épületei is.
A szónokok a kormány azonnali távozásának követelése mellett főleg azt hangoztatták, hogy az állami vagyon kezelésére az országgyűlésnek kétharmados többséggel egy szervezetet kellene létrehoznia, s szerintük annak elnökét Sólyom László köztársasági elnöknek kellene kineveznie. A beszédek után tiltakozó séta indult az Andrássy úton át a Pénzügyminisztérium József nádor téri épületéig. Így kívántak tüntetni a közvagyon kiárusítása ellen. A környéket nem zárták le, de rendkívül komoly rendőri jelenlétet lehetett látni.

Fidesz: „Mikor mondjuk, hogy elég”

„A jelenlegi antiszociális kormány elveszi a gyermekek jövőjét, saját önös céljai érdekében káoszt és félelmet gerjeszt, embereket állít szembe, ezért át kell adnia a helyét” – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó. A Fidesz alelnöke a Kossuth téren hozzátette: nem gondolta volna néhány éve, hogy nagycsaládosok fognak gyermekeik jövőjéért tiltakozni az ország háza előtt. Pelczné Gáll Ildikó szerint a rezsiköltségek az elmúlt években a duplájára nőttek, 260 ezer család kénytelen segélyekből élni, de sokan nem merik szavukat felemelni, mert attól félnek, hogy elveszíthetik állásukat. Megjegyezte, a demonstráció törvényes eszköz a vélemény hangoztatására, de tisztázni kell, „meddig mehetünk el, mikor mondjuk, hogy most már elég”.