Tizenöt millió forintnál drágább telkeket terhelné a forgalmi adó

A változtatásokkal egyértelmű határt kívánnak húzni az alkalomszerű, illetve az üzleti jellegű telek-értékesítések közé. Veres arról beszélt, hogy ha a meghatározott értéket eléri a telek, az új, vagy akár a két évnél fiatalabb lakás értékesítési ára, akkor az új szabályozás szerint jelentkezik az áfafizetési kötelezettség a magánszemélyek számára. Emellett az eladott ingatlanok darabszámához is kötik majd a forgalmi adófizetés kötelezettségét.

Felmerül, hogy a tizenötmilliós határ miatt tömegesen értékesítenek majd telkeket, lakásokat 14,9 millió forintért. Ez azonban nem túl jó megoldás Vadász Iván szerint. A Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke kérdésünkre elmondta, ha valaki ingatlant vásárol, akkor az APEH-be integrálódott illetékhivatal szabja ki az illeték mértékét. Ezt pedig a forgalmi érték alapján teszi. Vagyis könnyen kiderülhet, ha a felek a valódi árnál alacsonyabb értéket írnak az adásvételi szerződésre.

A tizenötmilliós határ meglehetősen eltérő építési telekméreteket takar az ország különböző térségeiben. Az Otthon Centrum adatai szerint például a fővárosban egy 610 négyzetméteres telket lehet 15 millióért kapni. A Győr-Moson-Sopron megyei Ásványrárón viszont ennyibe kerül egy 5754 négyzetméteres építési terület.
Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint az áfateher miatt nem kell arra számítani, hogy a telekárak húsz százalékkal emelkednek jövőre. Mivel jelenleg pang a telekpiac, nem valószínű, hogy az eladók teljes mértékben érvényesíteni tudnák az árban a forgalmi adót.