Jordán Tamás csodára készül

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Jordán Tamás újraértelmezné egy teátrum és egy város kapcsolatát - fotó: Kallus György
[/caption]- Miben más ez a Nemzeti Színház, mint az öt évvel ezelőtti?
- Akkoriban a céltábla közepén voltunk, politikai viharok kereszttüzében. Ma béke van. Öt éve még nem volt társulat, ma azonban 48 nem is akármilyen név szerepel a csapatban állandó tagként, akik igazi műhelymunkát végeznek.
 
- Gondolom, a sztárszínészekkel és sztárrendezőkkel közös munka az átlagosnál is több konfliktushelyzetet okoz. Sok ilyet kellett átélnie?
- Igyekeztem megelőzni ezeket. Minden színésznek a hozzá illő feladatot próbáltam megtalálni. Volt olyan helyzet, amikor úgy érezhette valaki, hogy nem kapta meg a megfelelő labdát, de többé-kevésbé sikerült a fókák és az eszkimók kiszámolása, mert ebből ritkán voltak súrlódások.
 
- Voltak olyan direktori döntései, amelyeket utólag megbánt?
- Seregnyi. Darab- és szereplőválasztással, megállapodásokkal kapcsolatban is. De ezek egyrészt belső ügyek, másrészt utólag okosabb az ember. Például vannak darabok, amelyeket ma már nem tűznék műsorra. Igaz, voltak olyanok is, amelyekben nem bíztam, mégis nagy sikert hoztak.
 
- Az új pályázati kiírás tartalmazza a Nemzeti Színház reprezentatív jellegének erősítését. Ez azt jelenti, hogy a színház jelenleg nem tölti be a kirakatteátrum szerepet? 
- Attól függ, honnan nézzük. Nézhetjük például vidékről, s akkor szerintem egyértelműen betölti a nemzet színházának szerepét. Erről azért merek így megnyilatkozni, mert sokszor volt módomban felvenni a vidék szemüvegét a megyejárásaink alkalmából. Láttam, ahogy meghatódva, felállva tapsolnak Kulka Jánosnak vagy éppen Törőcsik Marinak egy előadás végén, vagy amint úgy tekintenek - a sokak által nem nagyon szeretett - épületre, mint egy székesegyházra. Persze nézhetjük egy gőgös, vájtfülű fővárosi értelmiségi szemével is a színházat, s akkor már a más a kép. Ahány ember, annyi kép él a Nemzetiről az emberekben. Például abba is belemehettünk volna, hogy itt tartsa farsangi bálját egy szűk brókerelit, s akkor biztosan reprezentatív módon megjelenhettünk volna a bulvármagazinokban. Sokkal reprezentatívabb lenne a színház, ha lenne pénz arra, hogy minden évben meghívhassunk egy európai elitprodukciót. Remélem, hogy ezt a tervet az utódom megvalósíthatja majd.

- Az új igazgató felé támasztott pályázati feltételrendszer kidolgozásában tevékeny részt vállalt. Netán van jelöltje is? 
- A pályázati kiíráshoz valóban kérték a véleményemet, s természetesen vannak olyanok, akiket szívesen látnék az igazgatói székben. De neveket nem mondok, ehhez nincs jogom és a döntési folyamatban sem veszek részt. Egyébként ez nem könnyű kérdés, mert előre nem lehet tudni, hogy kiből mit hoz ki egy ilyen lehetőség.

- Sokan nem értik, hogy miért hagyja el a Nemzeti Színház igazgatói székét a még nem is létező szombathelyi teátrumért. Mi a valódi indok?
- Hát ezt sokan nem értik. Már arra is gondoltam, hogy azt lenne talán a legegyszerűbb mondani, hogy van ott egy szeretőm és gyereke született. Ezt a választ biztosan mindenki jobban elfogadná, mint a valódi indokot. Pedig az nyilvánvaló, ráadásul nem újkeletű. Hét éve rendszeresen járok Szombathelyre, hiszen a Savaria Karneválon sokszor voltam vendég. Már akkor nagyon erős színházépítő ambíciók voltak a városban, amelyek azóta csak tovább erősödtek. Ez a vágy találkozott azon állításommal, hogy a színház több mint előadások sora. Úgy érzem, hogy Szombathelyen képes lennék újraértelmezni egy teátrum és egy város kapcsolatát. A jó előadások mellett ugyanis egy agórát szeretnék kialakítani, ahol a város, az ország és a világ dolgait is megbeszélhetik a szombathelyiek.
   
- Ismerve az önkormányzatok és az állam gazdasági korlátait, nehéz elképzelni, hogy a terve pár éven belül megvalósul egy új színházépületben.
- Az emberek többsége nincs tisztában az arányokkal. A működéshez a szombathelyi büdzsé egy százaléka elég. A színház épülete pedig két kilométernyi autópálya árából, azaz mintegy négymilliárd forintból felépülhet. A feladatot nem vállaltam volna el akkor, ha nem hinnék benne. Munkatársaimmal egy kisebbfajta csodára készülünk.
 
- A politika rendre belenyúl a vidéki színházak vezetésébe. Nem tart ettől egy vidéki teátrum élén?
- Ez a veszély mindenhol fennáll. Tehát ha igaz az állítás, miszerint a politika belenyúl a színházigazgatásba, akkor ugye semmiben sem különbözik a szombathelyi színház és Nemzeti direktori státusza. Nem az a dolgom, hogy latolgassak, hanem hogy létrehozzam, amit elterveztem.
 
- A szolnoki színházigazgató választás kapcsán tiltakozott az ellen, hogy az önkormányzat szinte előre kihirdette a győztest. Sokan egy lapon említik ezzel azt, hogy már a pályázat kiírása előtt eldőlt a leendő szombathelyi poszt sorsa is.
- Alapvetően más a kettő. A szolnoki polgármester előre megmondta, hogy Balázs Péter lesz az igazgató. A színházi szakmai szervezet elnökeként kötelességem volt reagálni erre egy levélben, mert ez így nem szakmai döntés. Hangsúlyozom, hogy nem Balázs Péter személyével volt a baj, hanem a döntés mikéntjével. Szombathelyen azonban nem lesz pályázat. Ugyanis nem intézményi formában, hanem egy nonprofit társaság keretében működik majd a színház, amelynek élére kinevezéssel kerül az igazgató.
             
- Milyen társulata lesz Szombathelyen? Elcsábít magával néhány tagot a fővárosból is?     
- Nem hívok el senkit sehonnan, ahogy eddig sem tettem. A tervem az, hogy a 2008 augusztusában induló színház társulata márciusban álljon össze. Januárban nyilvános pályázati felhívást teszek közzé, a nevek ismeretében alakítjuk ki a műsortervet.

- Most már rendezőként, színidirektorként ismertebb, mint színészként. Nem vágyik többet színpadra?
- Amióta Kaposvárról eljöttem, nem. Ennek ellenére azért játszom, most itt például nagy rábeszélésre a Lear királyban vállaltam szerepet. De nem lobog már bennem a vágy a színpadi jelenlétre.
 
- Akkor a szombathelyi közönség nem is látja majd a színpadon?
- De valószínűleg igen. Kicsi társulattal vágunk neki az évadnak, és előfordulhat olyan helyzet, hogy jó lesz, ha éppen kéznél leszek.

Tanulmányai: Műegyetem mérnöki kar 1966.

Színházi pályafutása:

1961 – ELTE Universitas Együttes.

1971 – 21. Színház, 1977 – Várszínház,

1980 – kaposvári Csiky Gergely Színház,

1991 – Merlin Színház színitanoda vezetője. A Merlin Színház egyik alapítója és vezetője

Díjai:

1991. Jászai Mari-díj

1977; Érdemes művész

1986. Kossuth-díj 1996.

Tanulmányai: Műegyetem mérnöki kar 1966.

Színházi pályafutása:

1961 – ELTE Universitas Együttes.

1971 – 21. Színház, 1977 – Várszínház,

1980 – kaposvári Csiky Gergely Színház,

1991 – Merlin Színház színitanoda vezetője. A Merlin Színház egyik alapítója és vezetője

Díjai:

1991. Jászai Mari-díj

1977; Érdemes művész

1986. Kossuth-díj 1996. Az érdeklődés és a titkolózás is óriási az igazgatói pályázattal kapcsolatban Kiírták a Nemzeti Színház vezérigazgatói pályázatát. Ezt Hiller István, oktatási és kulturális miniszter jelentette be kedden. Arról, hogy kik pályáznak majd november közepéig, máris találgatások folynak. Egyelőre azonban az egyetlen biztos információ az, hogy a jelenlegi igazgató, Jordán Tamás nem pályázik.

A lehetséges jelöltek közül Balikó Tamás volt a legközlékenyebb, de konkrét terveiről ő is csak keveset árult el. Balikó már igazgat egy Nemzeti Színházat, a pécsit. Az elmúlt öt évben pedig Jordán Tamás művészeti tanácsadója volt. Lapunk kérdésére azt mondta: elképzelhető, hogy pályázni fog. Ha igen, azt egy a Nemzeti Színház szakembereiből és színészeiből álló csapat támogatásával teszi majd. Az, hogy végül hogy dönt majd, elsősorban a velük folytatott és még csak kezdeti stádiumban lévő tárgyalásoktól függ.

Alföldi Róbert egy éve igazgatja a Bárka színházat és megkeresésünkre annyit mondott, hogy még nem szeretne nyilatkozni ebben az ügyben.

Vidnyánszky Attila jelenleg a debreceni Csokonai Színház munkáját irányítja és a nemzeti teátrum első igazgatói pályázatakor is versenyben volt. Most ismét felröppent a neve, utolérni azonban külföldi elfoglaltsága miatt nem sikerült. Az öt évvel ezelőtti pályázat idején azonban úgy nyilatkozott a terveiről, hogy " a globalizálódó világban egyedül a Nemzeti Színház biztosíthatja a nemzeti jelleg kialakításának lehetőségét".

Márta István, az Új Színház igazgatója is rejtélyes volt. Azt mondta amikor kérdeztük, hogy egyelőre csak fokozott figyelemmel követi a pályáztatást.

A jelentkezők 45 napon belül adhatják le pályázatukat, az 5-7 fős szakmai szakértői bizottság ezután 30 napon belül készít javaslatot, a végleges döntést pedig a tárcavezető hozza meg.

A jelenlegi vezérigazgató, Jordán Tamás megbízatását 2008. június 30-ig meghosszabbították, így a két vezető az évad végéig együtt dolgozik majd.

Jordán Tamás újraértelmezné egy teátrum és egy város kapcsolatát - fotó: Kallus György -->