Egészségügy: biztosított versenyfutás

A párducos, pumás és tigrises kérdések végére pont került, azaz megállapodás született az egészségbiztosítás átalakításáról hétfőn, az éjszakába nyúló koalíciós egyeztetésen. A kompromisszum – legalábbis Horváth Ágnes liberális egészségügyi miniszter és Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke szerint – egyszerre elégíti ki a koalíciós pártok politikai, illetve a szakma igényeit. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jó szakmai és szakmapolitikai döntésnek nevezte a megállapodást. A kormányfő a betegek szempontjából közelítve meg a kérdést kiemelte: a pénztárak legfontosabb szerepe, hogy az egészségügyi szolgáltatókat, azaz a kórházakat, rendelőket arra ösztönözze, hogy a jelenleginél jobb szolgáltatást nyújtsanak, mindezt lehetőleg olcsón tegyék, majd az így megszerzett jövedelem egy részét visszaforgassák az egészségügybe. Miközben a Fidesz az egységes társadalombiztosítás szétveréséről beszél, Gyurcsány Ferenc úgy látja: mivel ez az alapintézmény megmarad, a kormánypártok és az ellenzék között nincs vita. Hangsúlyozta azt is: az egészségügy nemzeti, nem egyszerűen gazdasági kérdés. A biztosítók piaci részvételéről szólva megjegyezte: „erről még sokat kell tárgyalni”. A miniszterelnök biztos benne, hogy még ebben a ciklusban bebizonyítja: a 2009-ben elinduló új rendszer világos viszonyokat, rendet, nyugalmat és jobb szolgáltatást teremt az egészségügyben. Horváth Ágnes tárcavezető és Kökény Mihály, az MSZP szakpolitikusa közvetlenül a megállapodás után ismertette a magyar modell lényegét: 22 területre osztják az országot, az ezeken megalakuló biztosítók kisebbségi tulajdonára licitálhat jövő februártól akár egy biztosítótársaság, akár több befektetőből álló konzorcium.

A 2,7 milliós közép-magyarországi régióban (Budapest és Pest megye) négy, minden más megyében pedig egy-egy pénztár alakul meg. A magyar modellben – az osztráktól eltérően – nem 22 egészségbiztosító működik majd, Horváth Ágnes úgy fogalmazott: „ennyi területre indulhat a licit”. Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár számításai szerint legfeljebb hét-tíz félig állami, félig magánbiztosító alakul ki, mivel minden pénztárhoz legalább 500 ezer, legfeljebb 1,5-2 millió ügyfél kerülhet. „Nem a megyerendszerre épül majd az egészségbiztosítás” – hangsúlyozta kedden Horn Gábor, hiszen a pénztárak toborozhatnak ügyfeleket a megyehatárokon kívül is, illetve később is magukhoz csábíthatják a konkurens biztosító ügyfeleit, saját „territóriumukon” belül azonban felelősek a pénztárakat nem választó biztosítottakért. Ez a területi leosztás – amelyhez a szocialisták ragaszkodtak – garantálja, hogy mindenki biztosított maradjon. Az új rendszer tehát egyszerre országos és megyei, amely így mind a liberális, mind a szocialista „ízlésnek” megfelel. Kökény Mihály szerint ez a modell képes kiegyensúlyozni a főváros és a vidék közötti egészségügyi egyenlőtlenségeket. Szerinte ahol kevés az ellátóhely, ott a pénztárak versenye lesz erőteljesebb, a központi régióban és az egyetemi városokban pedig a szolgáltatóké.

Horn Gábor elmondta: ha egy pénztár Nógrád megyében nyeri el a tendert, az nem azt jelenti, hogy Zala megyei biztosítottai számára nem kell megszerveznie a betegutakat, az pedig, hogy az ottani kórházakkal is kössön szerződést, nem kerül egy fillérjébe sem. Ellenvetésünkre, hogy három zalai ügyfél kedvéért nem éri majd meg milliárdos beruházásokat indítani zalai kórházakban, rendelőkben, Horn elismerte,hogy ez igaz, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a hatékonyabb működtetéshez, az orvosok megfizetéséhez, több gyógyszertámogatáshoz nem kell fizikailag jelen lennie a nógrádi székhelyű biztosítónak Zala megyében.

Lapunk kérdésére, miszerint szabályozzák-e, hogy egy befektető egymással szomszédos megyékbe ne vásárolhassa be magát – ami amúgy alapvető üzleti érdeke –, Kökény Mihály azt válaszolta: szeretnék elkerülni az erős monopolhelyzetet, de „nem lehet kizárni, előfordulhat”, hogy ugyanaz a biztosító szerzi meg például Békés és Jász-Nagykun megyét. kedden ezzel kapcsolatban konkrétabban fogalmazott Horn Gábor: „legfeljebb két egymással határos megyére lehet licitálni”. „Legalább 50-100 milliárd forintot hoznak a befektetők az egészségügybe, hiszen a licitálásnál az a befektetői kör nyeri el a pályázatot, amely a legtöbb pénzt kínálja” – mondta kedden Horváth Ágnes. A biztosítók egyébként legfeljebb két-három százaléknyi profitot vehetnek ki. Lapunk érdeklődésére az egészségügyi miniszter elmondta: arra számítanak, hogy az emberek 15-25 százaléka választ majd pénztárat már az első évben. Az ellenzék sem hagyta szó nélkül a nagy horderejű döntést: Mikola István fideszes szakpolitikus szerint hétfőn az emberek feje fölött született „politikai paktum”. Mikola határozottan megismételte: politikai fordulat esetén „visszacsináljuk az egészet”. A Fidesz egészségpolitikájával kapcsolatban csupán annyit mondott: a most készülő programba beépíti a nemzeti egészségbiztosító gondolatát. Az MDF-es Herényi Károly megjegyezte: nyilvánvalóan erős politikai nyomásra történt a megállapodás, és szívesen belenézne a háttértanulmányokba.

- Nem a biztosító képviselői látják majd el a vécésnéni feladatait, de érdekükben áll azokat a kórházakat finanszírozni, amelyek jelenleg is jó ellátást biztosítanak: a lehető legtöbb beteget meggyógyítják, a lehető rövidebb idő alatt, rendezett körülmények között. A kicsit lepusztult kórházakat megéri kipofozni, hiszen ha a biztosító ügyfelei elégedetlenek – akár a toalettpapír hiánya miatt – átléphetnek a konkurenciához.

2. - Több fizetést kapnak majd az orvosok?

- Nem mindenki. A legjobb doktorokkal megéri majd magasabb fizetésért külön szerződést kötniük a pénztáraknak, hogy ne vándoroljanak el külföldi kórházakhoz.

3. - Most akkor megyei vagy országos egészségbiztosítók jönnek létre?

- Egyik sem és mindkettő. Azért, hogy ne alakulhassanak ki indulásuktól halálra ítélt „minipénztárak”, ugyanakkor birodalmukon belül egyeduralomra törő „gigapénztárak” se, legalább félmillió, de legfeljebb 2 millió állampolgárt kell „összegyűjteniük” a megalakuló biztosítóknak az ország teljes területéről. Az emberek többsége azonban nem fog vagy nem tud választani, ezért fontos a megyei leosztás.

4. - A fővárosiak kedvezőbb helyzetbe kerültek, mert 4 pénztár közül választhatnak, a vidékieknek meg marad egy?

- Az ügyféltoborzás féléves időszaka alatt mindenki azt a pénztárat választhatja, amely számára a legszimpatikusabb. Érdemes eldönteni, melyikük ajánlata a legtesthezállóbb: ha gyakran fordulunk orvoshoz, vonzó lehet a vizitdíj-átvállalást ígérő pénztár, ha dohányzunk, fontosabbnak ítélhetjük a rendszeres rákszűrést, ha pedig egészséges életmódot folytatunk, az ingyenes fitneszbérlet lehet a legkecsegtetőbb ajánlat.

5. - Rátehetik a profitéhes befektetők a kezüket az 1600 milliárdnyi járulékra?

- A járulékokat továbbra is az APEH szedi be, azokat egy kockázat-kiegyenlítő számítás alapján fejkvótákra osztják. Ez az összeg kerül a pénztárakhoz, amelyek többségi tulajdonosa az állam marad. A kisebbségi tulajdonosok érdeke, hogy jobb, ugyanakkor takarékosabb szolgáltatást kényszerítsenek ki. A gyógyult beteget miért érdekelné, hogy 2-3 százaléknyi profitot valóban elkönyvelnek?

A biztosítók a kérdések tisztázására várnak

Megkérdeztünk hazai biztosítókat a hétfői koalíciós megegyezésről, esetleges üzleti szándékaikról, ám kérdéseinkre egyelőre csak kérdésekkel tudtak felelni.

Maják Viktor, az UNION Biztosító marketing-igazgatója szerint cége örül hogy a kormánypártok egyetértésre jutottak az egészségbiztosítási reform kapcsán a területi felosztás elvét illetően. Szerinte ez a reform számos kulcskérdése közül csak az egyik. Ahhoz, hogy egy társaság felelős döntést tudjon hozni arról, hogy részt kíván-e venni a majdani új rendszerben, még jónéhány, hasonlóan fontos kérdés tisztázása szükséges. Nem tisztázott a fejkvóta rendszer. Nem tudni milyen jogokat és kötelezettségeket kapnak a kisebbségi tulajdonosok az állammal közös társaságokban. Tisztázni kell, mekkora tőke szükséges a befektetői részről. Tudni szeretnék azt is, lesznek-e garanciális elemek, illetve hogyan kezelhető a politikai kockázat.

Az Allianz Hungária Biztosító szintén elégedett, hogy megállapodás született a területi elvet illetően. Szanyi Laura kommunikációs munkatárs elmondta: „Bármely potenciális befektető, s így mi magunk is, arra várunk, hogy törvénytervezet szülessen - többek között a koalíció hétfői megállapodására alapozva -, s annak áttekintését követően tud majd bármely befektető felelős döntést hozni a lehetséges csatlakozásról.”

- Nem a biztosító képviselői látják majd el a vécésnéni feladatait, de érdekükben áll azokat a kórházakat finanszírozni, amelyek jelenleg is jó ellátást biztosítanak: a lehető legtöbb beteget meggyógyítják, a lehető rövidebb idő alatt, rendezett körülmények között. A kicsit lepusztult kórházakat megéri kipofozni, hiszen ha a biztosító ügyfelei elégedetlenek – akár a toalettpapír hiánya miatt – átléphetnek a konkurenciához.

2. - Több fizetést kapnak majd az orvosok?

- Nem mindenki. A legjobb doktorokkal megéri majd magasabb fizetésért külön szerződést kötniük a pénztáraknak, hogy ne vándoroljanak el külföldi kórházakhoz.

3. - Most akkor megyei vagy országos egészségbiztosítók jönnek létre?

- Egyik sem és mindkettő. Azért, hogy ne alakulhassanak ki indulásuktól halálra ítélt „minipénztárak”, ugyanakkor birodalmukon belül egyeduralomra törő „gigapénztárak” se, legalább félmillió, de legfeljebb 2 millió állampolgárt kell „összegyűjteniük” a megalakuló biztosítóknak az ország teljes területéről. Az emberek többsége azonban nem fog vagy nem tud választani, ezért fontos a megyei leosztás.

4. - A fővárosiak kedvezőbb helyzetbe kerültek, mert 4 pénztár közül választhatnak, a vidékieknek meg marad egy?

- Az ügyféltoborzás féléves időszaka alatt mindenki azt a pénztárat választhatja, amely számára a legszimpatikusabb. Érdemes eldönteni, melyikük ajánlata a legtesthezállóbb: ha gyakran fordulunk orvoshoz, vonzó lehet a vizitdíj-átvállalást ígérő pénztár, ha dohányzunk, fontosabbnak ítélhetjük a rendszeres rákszűrést, ha pedig egészséges életmódot folytatunk, az ingyenes fitneszbérlet lehet a legkecsegtetőbb ajánlat.

5. - Rátehetik a profitéhes befektetők a kezüket az 1600 milliárdnyi járulékra?

- A járulékokat továbbra is az APEH szedi be, azokat egy kockázat-kiegyenlítő számítás alapján fejkvótákra osztják. Ez az összeg kerül a pénztárakhoz, amelyek többségi tulajdonosa az állam marad. A kisebbségi tulajdonosok érdeke, hogy jobb, ugyanakkor takarékosabb szolgáltatást kényszerítsenek ki. A gyógyult beteget miért érdekelné, hogy 2-3 százaléknyi profitot valóban elkönyvelnek? A biztosítók a kérdések tisztázására várnak Megkérdeztünk hazai biztosítókat a hétfői koalíciós megegyezésről, esetleges üzleti szándékaikról, ám kérdéseinkre egyelőre csak kérdésekkel tudtak felelni.

Maják Viktor, az UNION Biztosító marketing-igazgatója szerint cége örül hogy a kormánypártok egyetértésre jutottak az egészségbiztosítási reform kapcsán a területi felosztás elvét illetően. Szerinte ez a reform számos kulcskérdése közül csak az egyik. Ahhoz, hogy egy társaság felelős döntést tudjon hozni arról, hogy részt kíván-e venni a majdani új rendszerben, még jónéhány, hasonlóan fontos kérdés tisztázása szükséges. Nem tisztázott a fejkvóta rendszer. Nem tudni milyen jogokat és kötelezettségeket kapnak a kisebbségi tulajdonosok az állammal közös társaságokban. Tisztázni kell, mekkora tőke szükséges a befektetői részről. Tudni szeretnék azt is, lesznek-e garanciális elemek, illetve hogyan kezelhető a politikai kockázat.

Az Allianz Hungária Biztosító szintén elégedett, hogy megállapodás született a területi elvet illetően. Szanyi Laura kommunikációs munkatárs elmondta: „Bármely potenciális befektető, s így mi magunk is, arra várunk, hogy törvénytervezet szülessen - többek között a koalíció hétfői megállapodására alapozva -, s annak áttekintését követően tud majd bármely befektető felelős döntést hozni a lehetséges csatlakozásról.” -->