Unióellenes a magyar termékdíjrendszer

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Brüsszel szerint Magyarország túlzott előnyben részesíti a zömmel üvegben forgalmazott, magyar söröket – fotó: Kallus György
[/caption]Mesterségesen drágítja a külföldi italokat Magyarország a környezetvédelmi termékdíjjal – véli az Európai Bizottság (EB). A testület ezért felszólította hazánkat, hogy két hónapon belül módosítsa a diszkriminatívnak minősített jogszabályt, különben az Európai Bíróságon támadja meg a törvényt. A Bizottság már 2005-ben jogsértési eljárást indított e szabályozás miatt Magyarország ellen, mert hazánk „elfelejtette” értesíteni az uniós szerveket a termékdíjas szabályozás módosításairól.

A jelenleg hatályban lévő, 2005-ben elfogadott törvény a fogyasztói szokások megváltoztatásával kívánja csökkenteni a keletkező hulladékmennyiséget. A szabályozás az italtermékek csomagolásánál megkülönböztető adózási rendszert vezetett be, méghozzá a felhasznált csomagolás újrahasználható, illetve nem újrahasználható jellege, a tartalom, valamint a cégek által megvalósított újrahasználat mértéke szerint. A rendszer az ital típusától függően eltérő célkitűzéseket ír elő a csomagolás újrahasználatára, ami szintén jelentős különbségekhez vezet az adó kivetése és a mentességi feltételek tekintetében. A nem környezetbarát, eldobható csomagolású italokra jóval nagyobb termékdíjat szab ki például, mint az üvegben forgalmazottakra. Ez viszont jóval drágábbá teszi például a jellemzően alumínium dobozos külföldi söröket. Brüsszel szerint ez a szabályozás túlzott előnyben részesíti a zömmel üvegben forgalmazott magyar söröket.

A jogsértési eljárás első szakaszában a kormány határozottan visszautasította a termékdíjas szabályozásra vonatkozó uniós kritikát, arra hivatkozva, hogy a termékdíj-törvény nem nemzeti hovatartozás szerint, a hazai termékek védelme érdekében, hanem objektív kritériumok alapján, környezetvédelmi célok elérése érdekében született. A magyar álláspont szerint a szabályozás ugyanúgy és ugyanolyan feltételekkel vonatkozik az unióból behozott, valamint a magyar termékekre.

A Bizottság ennek ellenére, múlt héten elküldött válaszában változatlanul úgy véli, hogy a magyarországi kritériumok nem objektívek, ezért felszólította hazánkat a jogszabály mielőbbi módosítására. Az indoklás szerint ugyan Brüsszel támogatja a környezetvédelmi szempontok érvényesítését a csomagolás adóztatásában, de csak akkor, ha ez nem jelenti a külföldi termékek diszkriminációját. Márpedig ebben az esetben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Magyarország által alkalmazott kritériumok nem objektívek. A legfőbb kifogás, hogy túlzottan nagy kedvezmény vonatkozik az újrahasználható (például üveges) csomagolásra. A nagy földrajzi távolság miatt pedig a külföldi termékek nagy többségét csak újrafeldolgozható (például fémdobozos) csomagolásban tudják árulni, mivel az újrahasználat nagyon drága lenne.

További előnyben a visszaválthatóság

A csomagolások újrahasználatára, azaz a visszaváltási rendszerek terjedésére ösztönözne a jövőben is a környzetvédelmi tárca a szemétképződés fékezése érdekében. Ehhez a törekvéshez igazítanák a termékdíj-rendszert – közölte Dióssy László, a tárca szakállamtitkára. A termékdíjat továbbra is egy olyan zöldadóként alkalmaznák, amelyet az újrahasználati, illetve a hasznosítási kötelezettségek minimális szintjét nem teljesítő cégeknek kellene megfizetniük. A társaságok viszont választhatnának, hogy a minimum szint felett újrahasználati kötelezettséget vagy nagyobb újrahasznosítást vállalnak-e. Az új szabályok 2010-re lépnének életbe.