Szeretünk itthon üdülni

Egyre több a magyar turista a hazai hotelekben és szálláshelyeken – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal napokban publikált adataiból. A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégeinek a száma tavaly kiemelkedően magas ütemben, 7,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az általuk pihenéssel eltöltött vendégéjszakák száma pedig 7,2 százalékkal emelkedett.

Így 2006-ban összesen 3,9 millió honfitársunk 9,6 milliószor éjszakázott valamelyik magyarországi kereskedelmi szálláshelyen, és 290 milliárd forintott költött hazai üdülésére. A magyar turistának egyre nagyobbak az igényei, amit jól jelez a belföldi keresletnek a magasabb színvonalú szálláshelyek irányába történő elmozdulása. A szállodák belföldi vendégeinek száma 11,3 százalékkal 2,3 millióra, belföldi vendégéjszakáinak száma ennél is nagyobb mértékben, 12,9 százalékkal 5,8 millióra bővült. Ezen belül is a legjelentősebb növekedést a három- és négycsillagos szállodák könyvelhették el, miközben kiugró mértékben, 80 százalékkal növekedett a wellness-szállodák belföldi vendégéjszakáinak száma.

Szintén a belföldi vendégforgalom növekedéséről számoltak be a hazai gyógyszállodák. A folyamatosan bővülő látnivalóknak és programkínálatnak köszönhetően a belföldiek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken (2,5 nap) hosszabb volt, mint 2005-ben. Érdekesség, és szintén kapcsolódhat a szélesedő programkínálathoz, hogy tavaly az éves átlagot meghaladó mértékben növekedett az őszi-téli hónapok vendégforgalma, valamint a vendégek tartózkodási ideje is a főszezonon kívüli időszakokban nőtt a legjobban.

Ha már itthon nyaral a magyar, akkor leginkább a Balaton partján szereti kipihenni magát. 2006-ban minden száz kerekedelmi szálláshelyen eltöltött belföldi vendégéjszakából 25-öt a tavat övező régióban regisztráltak. Szintén népszerű a hazai turisták között a főváros és vonzáskörzete, a vendégéjszakák 13,8 százalék töltötték a Budapest-Közép-Dunavidéken. A közkedveltségi rangsorban ezután Észak-Alföld (13 százalék) és Észak-Magyarország következik (12,7 százalék).

A belföldi turizmus dinamikus fejlődése nem is olyan meglepő a Magyar Turizmus Zrt. kutatásainak ismeretében, amelyek szerint a magyar háztartások körülbelül 60 százaléka csak belföldi utazáson vett részt az elmúlt években. A magas arány hazánk gyönyőrű tájainak és nevezetességeinek vonzereje mellett feltehetően a családok anyagi helyzetével is magyarázható. De a kormányzat is nagy hangsúlyt fektet a belföldi turizmus fejlesztésére, milliárdokat költött marketingre, illetve különböző hazai turisztikai programok indítására.

„El szeretnénk érni, hogy a magyarok újra felfedezzék hazánk szépségeit” – mondta lapunknak Újhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. „Ezért indítottuk el például a borturizmust népszerűsítő Nyitott Pince, valamint a lovaglást hirdető Családi Lovarda akciókat, és az erőteljes Balaton kampányt is” – tette hozzá. Az államtitkár szerint először a magyar turistákat kell „hazacsábítani” megfelelő minőségű szolgáltatásokkal, érdekes kikapcsolódási lehetőségekkel, és utána érdemes újból erőteljes külföldi kampányokba kezdeni.

A szolgáltatók fele nem ad számlát a Balatonnál

Az ellenőrzött, mintegy nyolcszáz balatoni szolgáltató fele nem teljesítette a számlaadási kötelezettséget, és egynegyedük foglalkoztatott feketén dolgozókat – ez a gyorsmérlege az adóhatóság vasárnap zárult háromnapos, Vitorlás-akció névű ellenőrzésének. Hajdú Miklósné, az APEH ellenőrzési főosztályvezetője elmondta: péntek reggel óta száz revizor járta a Balaton környékét. A bliccelőknek az elsődleges becslések szerint 23 millió forintnyi bírságot kell kifizetniük összesen. Aki először mulasztott számlaadással, az 30-40 ezer forintos bírságban részesült, a feketén foglalkoztatás tarifája ennél vaskosabb. A visszaesők természetesen többet fizetnek, sőt az üzletük átmeneti bezárásával is lakolhatnak, ami a mostani razzia során féltucatnyi szolgáltatóval esett meg.