Nyitva hagyták a szerelők a tetőablakot, beáztam

Aggodalomra nincs ok, a biztosítók nagy része hasonló helyzetben fizet. Ezt dr. Kozma Péter biztosítási szakjogász mondta el. Felmerülhet a felelősség kérdése. Szólt-e a lakó a tetőn dolgozó embereknek, hogy csukják be az ablakot, és ez bizonyítható-e? És ha szólt, akkor miért nem csukták be? A lényeg azonban, hogy a káreset gondatlanság miatt következett be, ekkor pedig a biztosító fizet. (Ha valakinek például a mosógépe áztatja el az alatta lakót, ugyanez a helyzet.) Erre a károsult szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott kár után nem számíthatna. Nem valószínű azonban, hogy a szerelők direkt hagyták volna nyitva a tetőablakot.

A kárvallott esetleg „választhat”: a saját, illetve a társasházi biztosítás vagy a károkozó terhére fizetteti meg a mennyezetjavítás költségeit. (Egyszerre kettővel vagy hárommal nem lehet, mert a károsultnak nem jár több, mint amennyibe a helyrehozatal kerül. Csak annyit kaphat, amennyiből visszaállíthatja az előző állapotot.) A kár nagyságát általában kárbecslő állapítja meg. A becslés értéke lehet kisebb, mint amennyit a helyreállításért fizetnünk kell. Ilyenkor a biztosítóhoz benyújtott számlákkal (festés, takarítás költsége stb.) bizonyíthatjuk tényleges kiadásainkat.

A kedves olvasónak tehát nem kell tőle tartania, hogy a biztosító nem fizet, mondván, hogy a beázást nem természeti kár okozta. Egy véletlenül nyitva hagyott tetőablak miatti beázás ugyanolyan káresetnek számít, mintha mondjuk ugyanerről a tetőről a szélvihar sodort volna le cserepeket.