Megélhetésükért demonstrálnak

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A gyümölcstermesztőket a becslések szerint 14,5 milliárd forint kár érte csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
[/caption]Bár a gazdák egy része a sajtóból értesült arról, hogy péntekig félpályás útlezárással demonstrálnak az április-májusi rendkívüli fagy miatt termés nélkül maradt termelők, sokan érkeztek szerdán munkagépeikkel a 4-es főút Záhony és Tuzsér közötti szakaszára. A többség péntek délutánig a helyszínen is marad: autókban, sátrakban alszanak, bográcsban főznek. A gyümölcstermesztőket a becslések szerint 14,5 milliárd forint kár érte csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: az országos kár elérheti a 45 milliárd forintot.

Az értéket nem „hasraütéses alapon” állapítják meg: azt a mezőgazdasági szakigazgatóságok számolják ki az elmúlt három évre vetített hozamérték alapján. A fenti összeg csak az elmaradó bevétel, az összes kárt nehéz megsaccolni; ha az ültetvényeket hagyják teljesen tönkremenni, és a korábbi telepítési és művelési támogatásokat is beleszámítják, a kár akár százmilliárdos is lehet – mondta lapunk érdeklődésére Jakab Ferenc, a Magosz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei demonstrációs bizottságának vezetője. Jakab szerint olyan kár, mint amilyen most érte a gyümölcsösök tulajdonosait, még sosem sújtotta a termelőket: az almatermés gyakorlatilag száz százaléka megsemmisült.

A bizottsági vezető emlékezetett: annak ellenére, hogy a gazdáknak bevételük nincs, tovább kell gondozni földjeiket, holott gyakorlati megélhetésük került veszélybe. „Olyan ez, mint mikor valaki évekig becsülettel dolgozik a munkahelyén, éppen csak nem kap érte fizetést” – mutat rá a termelők nehézségeire Jakab Ferenc. A fagy csaknem 13 ezer család megélhetését tette kérdésessé.

A gazdák korábbi petíciójukban azt követelték, nyilvánítsák a térséget katasztrófa sújtotta területté – ebben az esetben az államnak teljes kártérítési kötelezettsége lenne –, továbbá hiteleik átütemezését, fizetendő járulékaik elengedését kérték. A gazdák szerint a földalapú támogatás nemzeti önrészéből megspórolt 25 milliárd forintot is a kárenyhítésre kellene fordítani. Az agrárkormányzat emlékezetett arra: csak a nemzeti kárenyhítési alaphoz csatlakozott gazdák kapnak kártérítést, a többieknek nem jár ebből a forrásból pénz, sőt, a kapcsolódó kedvezményes hitelt sem vehetik igénybe.

A kárenyhítési alaphoz a termelők töredéke, országosan mintegy 6-8 ezer gazda csatlakozott: Bodnár József, az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szövetség elnöke szerint többek között azért, mert a vonatkozó jogszabály olyan alacsony átlagárat határoz meg, mely nem felelt meg a valóságnak. A gazdák szerdán azt közölték: az eddig velük tárgyaló Gőgös Zoltán agrárállamtitkár haladéktalanul mondjon le, a tárgyalásokat pedig Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter folytassa – őt a gazdák a helyszínen is várják.

Lapunk szerette volna kikérni Gőgös Zoltán véleményét, ő azonban más elfoglaltságára hivatkozva elhárította az érdeklődést, közölve: szerdán áll majd rendelkezésünkre. Gráf József titkárságán kérdésünkre azt közölték: a miniszter jövő hétig szabadságát tölti.

A hazai almatermés fele megsemmisült

A szabolcsi fagyokban a hazai almatermés jelentős része, több mint fele semmisült meg: az ország 38 ezer hektáros termőterületéből 22 ezret itt művelnek meg, a hazai termés nagy része odaveszett. A megyében a domináns alma mellett meggy, körte, szilva, barack és dió a jellemző: a meggyültetvényeken például 40 százalékos a kár, a többi gyümölcsös is nagy részben károsodott. A tavaszi fagy ellen nem lehetett védekezni: egész éjszakai lehűlésben a hőmérséklet a legtöbb helyen mínusz nyolc fok alá süllyedt.