Egy perc dönt a kérdésekről?

[caption id="" align="alignleft" width="190"] A népszavazás milliárdos kampányköltséggel járhat
[/caption]Fölösleges zavarkeltés – ez Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezető véleménye arról, hogy egy magánszemély a hétfőn ismételten benyújtott Fidesz-kezdeményezésekkel azonos témájú, de azoktól eltérő tartalmú kérdéseket juttatott el az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). Az ügy onnantól érdekes, ha tudjuk: a hatályos törvény szerint egy időben egy témáról csak egy referendum tartható, a kiírás megfogalmazásakor pedig a korábban beadott kérdések az irányadók.

Nos, a hétfői két kezdeményezéscsomag beérkezte között mindössze egy perc a különbség, mégpedig – állítja Navracsics – a Fidesz javára. Míg Pokorni Zoltán, a párt alelnöke 16 órakor nyújtotta be anyagukat az OVB-hez, addig a magánszemély – akiről később vitatható körülmények között kiderült: Kálmán László nyelvészprofesszorról van szó – 16 óra 1 perckor küldte el kérdéseit tartalmazó e-mailjét. Ez pedig a frakcióvezető szerint a Fidesz elsőbbségét jelenti, ami az ellenzéki párt kezdeményezésének biztosít védettséget.

Ha a Fidesz komolyan venné a saját kérdéseit, akkor már gyűjthetett volna aláírásokat – reagált a frakcióvezető szavaira Daróczi Dávid kormányszóvivő. Ez Daróczi szerint azt jelenti, hogy nem az a lényeges, hogy a Fidesz megkérdezze az embereket, hanem más politikai célja van – valójában a kormányt szeretné megbuktatni. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt közölte: az ellenzéki pártnak nem a feltett kérdések a fontosak, hanem a hatalom megszerzése.

Mindenesetre ha lesz népszavazás, úgy „soha nem látott erejű és lendületű” kampányt ígér Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök a Magyar Narancsnak adott interjújában azt mondta: „ott leszünk mind a 3200 településen, személyesen és tételenként elmagyarázzuk intézkedéseink lényegét a választóknak”. A kormányfő szavai jelzik: Gyurcsány nem párt-, hanem kormányzati kérdésnek minősíti a referendumot, így várhatóan kormányzati forrásokból látnak majd hozzá a „felvilágosító munkához”. Ez pedig azt jelenti, hogy a sajtóhírek szerint milliárdos mértékben eladósodott Fidesz (ezt volt, aki cáfolta a párt részéről) szűkülő anyagi lehetőségeivel a kormányzati kommunikációs tőke áll majd szemben. Ennek fényében nem meglepő, hogy az ellenzéki párt a párt- és kampányfinanszírozás átalakítását kezdeményezi, mégpedig úgy, hogy többek között betiltaná a fizetett politikai hirdetéseket (A kormány is készül kampányfinanszírozást szabályozó javaslatra).

A Fidesz szeretné, ha a népszavazás idején már az új, olcsóbb szabályok lennének hatályban. Ez alighanem a párt elemi érdeke: a fizetett hirdetések elhagyásával jelentősen csökkenhetnének a költségek, márpedig a pártok 2010-ig évente legalább egy – 2008: népszavazás, 2009: EP-választások, 2010: parlamenti és önkormányzati választások –, milliárdos költségű kampány előtt állnak, annak ellenére, hogy hivatalosan csak legfeljebb 386 millió forintot használhatnának fel egy-egy megmérettetés előtt.

2., Az állampolgári szignók benyújtására – kérdésenként legkevesebb 200 ezer aláírást kell összegyűjteni – négy hónapja van az ellenzéki pártnak, vagyis ez a határidő legkésőbb december másodikán járhat le. A népszavazás kezdeményezőjének nem kell megvárnia a 120 napot, de ezen belül csak egyszer van lehetősége a gyűjtőlapok leadására, kiegészítést nem enged meg a törvény.

3., Az Országgyűlés elnöke sikeres aláírásgyűjtés és OVB-igen esetén a soron következő parlamenti ülésnapon köteles bejelenteni a kezdeményezés tényét, a parlamentnek kötelező 15 napon belül döntenie a referendum kiírásáról. Optimális esetben december végére ér idáig a Fidesz kezdeményezése.

4. A házelnök a népszavazás elrendeléséről három napon belül tájékoztatja az államfőt. A köztársasági elnök a parlamenti döntés 15 napos jogorvoslati határidejét követően három hónapon belüli időpontra tűzi ki a referendumot, azaz legkésőbb valamikorra március legvégére-április elejére.

2., Az állampolgári szignók benyújtására – kérdésenként legkevesebb 200 ezer aláírást kell összegyűjteni – négy hónapja van az ellenzéki pártnak, vagyis ez a határidő legkésőbb december másodikán járhat le. A népszavazás kezdeményezőjének nem kell megvárnia a 120 napot, de ezen belül csak egyszer van lehetősége a gyűjtőlapok leadására, kiegészítést nem enged meg a törvény.

3., Az Országgyűlés elnöke sikeres aláírásgyűjtés és OVB-igen esetén a soron következő parlamenti ülésnapon köteles bejelenteni a kezdeményezés tényét, a parlamentnek kötelező 15 napon belül döntenie a referendum kiírásáról. Optimális esetben december végére ér idáig a Fidesz kezdeményezése.

4. A házelnök a népszavazás elrendeléséről három napon belül tájékoztatja az államfőt. A köztársasági elnök a parlamenti döntés 15 napos jogorvoslati határidejét követően három hónapon belüli időpontra tűzi ki a referendumot, azaz legkésőbb valamikorra március legvégére-április elejére. Kálmán: a megfogalmazás módosítja a politikai véleményeket Nem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és nem is a kormány áll akciója mögött – nyilatkozta az InfoRádiónak Kálmán László, a Fidesz ellenében benyújtott népszavazási kérdések „gazdája”. Az ELTE nyelvészprofesszora nem tagadta, hogy nem szimpatizál az ellenzékkel és szívesen közreműködik abban, hogy megakadályozza a Fidesz-KDNP szövetség népszavazásának megtartását. Hangsúlyozta: arra akart rávilágítani, hogy egy népszavazásra bocsátandó kérdés megfogalmazása miként módosítja a politikai véleményeket, és hogyan hat a kormányozhatóságra. Kálmán szerint az is kérdéses, hogyan kerülhetett ki a neve a sajtóhoz, mert ő maga nem ragaszkodott volna a nyilvánossághoz. A népszavazás milliárdos kampányköltséggel járhat -->