Átalakul a szakképzési rendszer

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Egyre kevesebben tanulnak asztalosnak. A kormány azt ígéri, rövidebb, átjárható képzéssel próbálja a fiatalokat rávenni a hiányszakmák választására. Fotó: Mészáros János
[/caption]A középiskolákban 2008 szeptemberétől indulhat meg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) által kidolgozott új képzési rend. Az állam által elismert 423 szakmát tartalmazó Országos Képzési Jegyzéket teljesen átírták, alkalmazkodva a legújabb munkaerőpiaci trendekhez. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium háttérintézményeként működő NSZFI mintegy 15 ezer szakértőt vont be ehhez a munkához.

„A korábbiakhoz képest új szakmai és vizsgakövetelmények lesznek a szakképzésben, jóval nagyobb szerepe lesz a gyakorlati tudásnak, a szakképzés így kompetencia alapú lesz” – mondta lapunknak Nagy László, az NSZFI főigazgatója. Egy kőművestől például kevésbé fogják megkövetelni a verbális ismereteket, egy irodai dolgozónál pedig nem fizikai követelmények lesznek az elsődlegesek. Nagy László kiemelte az új képzési rendszer modularitását is. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy újabb szakmát szeretne elsajátítani, akkor a már egyszer megtanult ismereteket nem kell újra tanulnia. Így könnyebb lesz a képzések ideje is lerövidül. Az NSZFI főigazgatója szerint az új képzési rend át fogja alakítani a szakiskolai rendszert is, ez azonban már az intézmények fenntartóinak, az önkormányzatoknak a feladata.

Márciusban a különböző szakmákért felelős minisztériumok már megjelentethetik az új rendszerről szóló rendeleteket, amelyeket októberben célszerű kihirdetni. Azért érdemes őszig várni, hogy a szakiskolák alkalmazkodhassanak az új feltételekhez, így csak a 2008-2009-es tanévben kellene áttérniük az új képzésre. A felnőttképzésben azonban hamarabb bekövetkezhet az átállás, még idén októberben.

A szakiskolai rendszer átalakítása a legnagyobb vihart a fővárosban keltett, ahol 20 intézmény – mintegy 19 ezer diákot és ezer pedagógust érintve – bezárást tervezik, új központokat létrehozva, egyes intézmények összevonásával. „Budapesten jelenleg a szakképzés 90 intézményben folyik” – hangoztatta lapunknak Germánné Vastag Györgyi. A Fővárosi Közgyűlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságának elnöke szerint így az oktatás igen szétaprózódott – például az informatikai és a vendéglátóipari szakmákban –, s azért van szükség az átalakításra, hogy a meglévő források ésszerűbben tudják felhasználni. A bizottsági elnök szerint egyes szakmákban túlképzés van, míg asztalosnak, kőművesnek, vagy vízvezetékszerelőnek már egyre kevesebben tanulnak. A Fővárosi Közgyűlés februárban nem szavazta meg a fent vázolt terveket, de márciusban valószínűleg újra napirendre kerül az ügy.

„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt is kifogásolja, hogy a főváros szakképzési rendszert úgy akarják átalakítani, hogy nem egyeztetnek a szakmai oldallal” – hangoztatta lapunknak Kertész Ágnes, a PDSZ ügyvivője. Germánné azonban azt közölte, hogy az egyeztetések megtörténtek, de minden szervezet más-más iskola fennmaradásért lobbizott, így nem sikerült megállapodniuk. Kertész Ágnes szerint nem szakmai, hanem költséghatékonysági szempontok alapján történik az átszervezés, amit reformmázzal öntenek le.

Nincs presztízse a szakmunkásnak

„Jelenleg a szakmunkás képzésnek és nincs meg a megfelelő presztízse” – mondta lapunknak Sió László. A Fidesz oktatási szakpolitikusa szerint a szakiskolákban igen sok a kevésbé motivált gyerek, sokakat nem érdekli az ott oktatott elméleti tudás. A szakiskolákban tanulók képzésére az oktatási rendszer sem kellően készült fel. Miután 18 évre emelték fel az iskolakötelezettséget, sokan csak kényszerből tanulnak. Hibás döntés volt, az is, hogy 16 évre emelték fel a szakmai tantárgyak tanítását. A szakiskolák helyzetét a demográfiai mélypont is nehezíti. Sió László szerint szükség van képzési központok létrehozására, összevonásokra. A fideszes politikus szerint azonban Budapesten ez nem szakmai szempontok szerint történik, sok esetben csak az dönti el egy iskola sorsát, hogy milyen értékű ingatlan jelent.