Kórházak a bezárás szélén

Egyre több szakmai hang tartja átgondolatlannak és megalapozatlannak az egészségügyi tárca bejelentését, miszerint 160-ról 31-re csökkentik le azoknak a kórházaknak a számát, amelyek jogosultak lennének daganatos betegségek kezelésére, szervátültetésre vagy szívműtétre. Molnár Lajos egészségügyi minisztert szocialista politikusok is bírálják, de gyakorlatilag a témában megszólaló valamennyi érdekelt úgy látja: a reform hatásaként veszélybe kerülhet a betegek közötti esélyegyenlőség.

„Minden szakmai megfontolást nélkülözve, hasraütés szerűen jelölték ki az országban a kiemelt kórházakat. Egyértelmű, hogy anyagi okok motiválták a kormányt, de ezt persze soha nem fogják beismerni” – mondta lapunknak Éger István.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke hozzátette, hogy mivel a kórházakkal párhuzamosan a mentőszolgálatot is leépítik, ezért a kijelölt intézményektől messze élő betegeknek jelentősen romlani fog a gyógyulásra való esélyük.

A Kamara elnöke külön kiemelte a közelmúltban felújított soproni kórház mellőzöttségét, hiszen a hűség városából a kormány döntése értelmében Győrbe vagy Szombathelyre – mindkét megyeszékhely messzebb van, mint a tervekben szereplő 55 kilométer maximális utazási távolság – kellene járniuk a betegeknek.

„Távolabb meggyógyulni jobb, mint a közelebbi kórházban meghalni, vagy nem meggyógyulni” – mondta Molnár Lajos. Az egészségügyi miniszter hozzátette, hogy a 31 súlyponti intézményben az év minden napján 24 órás ügyelet lesz, ahol a legjobb eszközökkel, a legfelkészültebb orvosok gyógyítanak majd.

A reformok irányával eddig egyetértő Magyar Kórházszövetséget (MK) is meglepte a kiemelt kórházak listája, mert a korábbi egyeztetéseken más intézmények neve szerepelt a felsorolásban. „Nagyon-nagyon félünk, hogy súlyos ellátási gondokat fog okozni, nem erre számítottunk” – mondta Golub Iván. Az MK elnöke főleg Budapest ellátásáért aggódott, hiszen a közel kétmillió lakosra mindössze négy kiemelt kórház jut majd.

„Nem látni a szakmai összefüggéseket, a tudatosan végiggondolt politikát, valamint a sürgősségi ellátás elsőbbségét” – mondta a köztévé Híradójának Havas Szófia. Az MSZP egészségpolitikusa – aki egyébként olyan kórházban dolgozik, amelyet súlyosan érint az átszervezés – szerint Molnár Lajos tökéletesen figyelmen kívül hagyta javaslataikat, ezért ha minden változatlanul marad, akkor szomorú jövő elé nézünk.

A legélesebben természetesen a Fidesz kritizálta az intézkedést és ugyan kimondatlanul, de arra szólította fel a lakosságot, hogy védjék meg a kórházakat a bezárástól. „Néhány helyen már szervezik a veszélyeztetett intézmények köré vont élőláncot. A betegek nem fogják engedni, hogy a kórházakat elvegyék tőlük” – mondta Mikola István. Az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere szerint megengedhetetlen, hogy körzővel osztják fel az országot, amelyhez egy 160 millió forintos elvonás párosul a mentőszolgálattól.

Van élet a listán kívül is?

A listán nem szereplő kórházak – mint a Balatonfüredi Szívkórház – sorsa most a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RETA) kezében van, ugyanis helyi szinten döntik el, hogy a területi kórházak közül melyik folytathatja az aktív ellátást – kisebb beavatkozásokat, rutin műtéteket végezhetnének –, és hol kell átalakulni ápolási, rehabilitációs központtá.

A RETA dönt az ágyszámelosztásról, az egyes osztályok bezárásáról, de arról is, hogy a beteg hova menjen, vagy hova küldjék, ha kell. A nem kiemelt kórházak pályázaton kaphatnak majd pénzt az ágyak, illetve az osztályok működtetésére.