Drága a privát csevegés

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Egyre több cég fizetteti meg az alkalmazottakkal a magáncélú telefonhívásokat még akkor is, ha azokról nem derül ki, milyen célt szolgálnak - fotó: Darnay Katalin
[/caption]A személyi jövedelemadó-törvény miatt szeptember elsejétől ismét változtak a cégtelefonok magáncélú használatára vonatkozó adószabályok. Az elszámolásnak kétféle módja van: vagy tételesen ki kell mutatni a magánhívásokat, vagy a telefonszámla húsz százalékának megfelelő átalányadót kell fizetni utánuk. A tételesen számolt, illetve a feltételezett összeget egyaránt természetbeni juttatásként kell elszámolni, azaz 54 százalékos személyi jövedelemadó, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli. Van egy harmadik lehetőség is, amikor a privát hívások költségét továbbszámlázzák a dolgozóknak.

Ez utóbbi gyakorlat azonban aggályos lehet azoknál a vállalatoknál, amelyeknél nem kivitelezhető, vagy nem kívánják megoldani a magánhívások kiszűrését, hanem a húszszázalékos átalányt hárítják át a dolgozókra – figyelmeztet Timkó Tünde, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gazdasági tanácsadója. Az említett cégeknél ugyanis azok is fizethetnek, akik nem, vagy csak minimális mértékben használják magáncélú csevegésre a vállalati vonalakat. Ezekben az esetekben felvetődhet, hogy köteles-e a magánszemély csak azért fizetni, mert a munkáltatója így döntött. A Munka törvénykönyve ugyanis csak a munkáltató költségtérítési kötelezettségét rögzíti, a munkavállalóra ilyen előírást nem tartalmaz – ecseteli a szakértő.

A magáncélú telefonhívások átalányalapú kifizettetése nemcsak a munkavállalók és a munkáltató, hanem a dolgozók között is feszültségforrás lehet. Ezt már Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke teszi hozzá, mondván: a „ki mennyit telefonált?” dilemmája megmérgezheti a munkahelyi légkört. „A cég azt is megteheti, hogy az amúgy is természetbeni juttatásként kezelt húszszázalékos telefonköltséget a cafetéria-juttatások részévé teszi – mondta. – Ez azonban még nem veszi elejét a dolgozók közti vitáknak.”

A fentiekből leszűrhető, hogy mindenkinek jobb, ha a cég az egyes dolgozókra lebontva, tételesen kigyűjti a magáncélú telefonbeszélgetéseket. Erre a személyi kód a legalkalmasabb. Létezik már olyan hazai szoftver, amely meg tudja különböztetni, hogy a hívások közül melyik a magáncélú, illetve a hivatalos. Kárpáti András, a fejlesztő Implenor cég vezetője szerint a programot nehéz becsapni. A dolgozóknak előzőleg nyilatkozniuk kell az általuk használt privát számokról, amelyekre irányuló hívásokat a rendszer külön nyilvántartja. El lehet titkolni a privát elérhetőségeket, ám az egy hónapban hatnál többször hívott számokat a szoftver automatikusan kiemeli – magyarázta a fejlesztő. Tapasztalatok szerint a program segítségével a telefonköltségek 10-20 százalékát lehet megtakarítani.

Bizalom és üzletpolitika vetekszik egymással

A MÁV Rt. megbízik a munkatársaiban, ezért nem firtatja, ki, mennyit és hová telefonál – árulta el lapunk érdeklődésére Kavalecz Imre, a vállalat szóvivője. Mint mondta, a vasútnál a telefonok kódok nélkül működnek, de az emelt díjas hívások, illetve a külföldi kapcsolások le vannak tiltva. A Navigátor Rt. sem vizsgálja, hány privát hívás zajlik a cég vonalain, ám a dolgozóknak mégis fizetniük kell a telefonszámla húsz százalékát. Juhász Lajos vezérigazgató elmondta: munkatársaik kérhetnék, hogy a részletes híváslista alapján állapítsák meg a rájuk eső összeget, de mivel a magáncélú telefonálásaik számait munkaidőn kívül nekik kellene kigyűjteni, mindenki az átalányfizetés mellett döntött. Az egy főre jutó összeg így sem éri el a havi háromezer forintot.