Az ördöglovas nyomában

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A marhák többsége magyar szürke, de találhatók az állományban modern francia egyedek is. A horizonton lovak legelnek.
[/caption]Szürke marhák, lovak között él családjával egy békés Komárom-Esztergom megyei lovastanyán. A Bajót és Bajna közötti aszfaltcsíkról lekanyarodva lehet megközelíteni a közigazgatásilag Nagysáp faluhoz tartozó Öregmajort. Ilyentájt nem sűrű a vendég errefelé. A házigazda, Orbán Lajos – miután mobiltelefonon megbeszéltük a találkozást – máris lépdel lefelé a nagyon újnak tűnő épület padlásteréből.

– A bajnaiak híres ördöglovasa, Sándor Móric gróf birtokához tartozó major volt itt egykor. 1830-ban építették. Azóta egy kicsit megváltozott – hangzott az első lovastanyai információ. A többi már a tetőtérben, a nagyon korszerűen kialakított helyiségben került a jegyzetfüzetbe. Orbán Lajos Sárrétudvariban töltötte gyermekéveit. Gépész üzemmérnöki oklevele megszerzése után ígéretesen indult műszaki pályája. Zalaegerszegen és Debrecenben is amerikai multicégnél töltött be jól fizető, szakmailag komoly kihívást jelentő állást. De hiányzott számára a természet közelsége, nehezen bírta a bezártságot, több időt szeretett volna lovak között tölteni. Hollandiai, német, angol és amerikai kiküldetései során is igyekezett időt szakítani arra, hogy meglesse, hogyan oldják ezt meg máshol mások. Interneten bukkant arra a területre, amelynek központi épületéből most – a sötétedés miatt – gyors sétára indulunk. Míg a 300 hektáros területen átérünk a domb túlsó oldalára, Orbán Lajos sikeres pályázatairól mesél. Az épület felújítására, valamint tizennyolc szürke marha vásárlására a fiatal agrárvállalkozóknak kiírt pályázaton nyert el támogatást.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében kiírt agrár-környezetgazdálkodási pályázat keretében támogatást nyert a természetre káros vegyszerektől, műtrágyáktól mentes munkára. Az NVT egy másik pályázatán környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai célok megvalósítására is sikerült a támogatást elnyernie. Ez a gyakorlatban önitatókat, téli itatókat, karámokat, az állatoknak téli menedéket, szénatárolót, aggregátort jelentett a tanyán. A domb túlsó oldalán negyven húsmarha bóklászik a learatott kukoricatáblán. A két bika a legsúlyosabb, a nyolc borjú a legfürgébb. A bevételt a borjúk szövetkezésen keresztüli értékesítése adja.

Beszélgetésünket a padlástér kellemes melegében fejezzük be. Orbán Lajos felesége a konyhatérben tesz-vesz, tizenhárom hónapos, kék szemű kisfiuk néha az asztal alól kilesve figyeli, hogy a nagyok a lovakról beszélnek.

– Huszonhárom ló van a tanyán. A lovasiskolába hobbilovasok és a gyermek ügyességi versenyeken kiemelkedő eredményeket elért klubtagok járnak. Az úgynevezett iskolalovaknak külön karám jár, a csikók pedig éjjel- nappal kint vannak a legelőn, edződniük kell. A többi lónak külön boksza van – magyarázza. Megnéztük a bokszokat az épület tetőtér alatti részében. Egy fél szó panaszuk akkor sem lehetne a lovaknak, ha beszélni tudnának.

Takarmányra is szükség van a gazdaságban

Az állatok etetéséhez húsz hektáron zabot, lucernát, kukoricát és mohart termesztenek. A betakarításhoz alkalmanként gépeket bérelnek. A többi munkát önerőből oldja meg a gazda, szülői segítséggel. A szántókra betakarítás után ráengedi a marhákat. Szakaszosan legeltet, villanypásztorral mindig leválasztanak egy-egy részt.