A biztonság csak látszat a repülőgépeken?

Egy deciliter. Az Európai Unió előírása szerint november 6-tól már Ferihegyen is csupán ekkora mennyiségű folyadékot, krémet, illetve zselét lehet felvinni a repülőgépek fedélzetére kézipoggyászban, s ezt is csak átlátszó műanyag tasakban.

Az ennél nagyobb kiszerelésű termékeket a poggyászként feladott csomagba kell tenni, vagy – ha erre már nincs lehetőség – az erre a célra kijelölt konténerbe kell dobni. Szollár Domokos, a Budapest Airport szóvivője elmondta: az így begyűjtött holmikat Dorogon, egy szemétégetőben megsemmisítik.

„A folyadékok 80 százaléka félliteres műanyag palack, amelyek tartalma víz vagy üdítőital – mondta. – Alkohol, étel, illetve kozmetikumok már csak elvétve kerülnek a konténerbe.” Arra a gyorsan terjedő, sanda feltételezésre, miszerint biztos vannak olyanok, akik saját célra kiemelnek konténerből ezt-azt, a szóvivő azt felelte: ez technikailag kivitelezhetetlen, de esztétikailag sem lenne túl gusztusos. „A konténer plombával van lezárva, a nyílása pedig olyan szűk, hogy azon keresztül csak bedobni lehet, kivenni bármit lehetetlen. De még ha fel is bontaná ezt valaki, a széttört üvegek, a kifolyt üdítő és az alkohol olyan kellemetlen szagú és állagú elegyet képez, hogy attól még a legmohóbb guberáló is visszarettenne.”

Az elkobzás gyakorlata természetesen nem újkeletű Ferihegyen: 2001. szeptember 11 óta tilos bármilyen szúró-vágó eszközt a repülőgép fedélzetére vinni. Rengeteg kisolló, zsebkés és körömreszelő vált meg amiatt a gazdájától, mert elfelejtették a poggyászként feladott csomagba tenni. A budapesti reptéren figyelemfelkeltés gyanánt van is egy nagy átlátszó hordó, amelyet színültig megtöltenek az effajta holmik. Volt már, hogy egy utastól a drága svájci bicskáját vették el így, de sok, ugyancsak nem olcsó manikűrkészlet is ugyanígy végzi.

A csúcstartó mégis vélhetően az a néhány muzeális értékű karabély, amelyeket szintén elkoboztak a gazdájuktól. Ezeket az előírás szerint szintén megsemmisítik, bár adódik a kérdés, hogy nem lehetne-e valamiképp gondoskodni a drágább holmik megőrzéséről – akár anyagi ellenszolgáltatás fejében is? A Budapest Airport szóvivője szerint néhány éve gondolkodtak ezen.

„Felmerült, hogy kialakíthatnánk kis szekrénykéket, vagy postán az utasok után küldenénk a fedélzeten nemkívánatosnak minősített eszközöket, de végül egyik változat sem tűnt kivitelezhetőnek. Az őrzést a helyhiány hiúsította meg, a küldés feltételeiről pedig a Magyar Postával nem tudtunk megállapodni.” Ennek ellenére Ferihegyen nyitottak bármilyen megoldásra. Lapunknak elmondták: amennyiben lenne egy vállalkozó, aki kivitelezhető alternatívát kínálna, készen állnának a tárgyalásra.

Persze, mint minden, az egydecis mennyiségi korlátozás is kikerülhető, méghozzá legálisan. A reptéri tranzitváró üzleteiben vásárolt árucikkek ugyanis korlátozás nélkül vihetők a fedélzetre egy leplombált, a számlát is tartalmazó zacskóban. Ha az utas ezt a biztonsági csomagolást nem bontja fel, egy esetleges átszállásnál egy másik ország másik repülőterén sem kell megválnia az előírásnál nagyobb mennyiségű árucikktől.

A kérdés csupán az, hogy vajon milyen megfontolások alapján veszélyesebb egy elkobzott körömolló a reptéri boltban vásárolt hétdecis üvegpalacknál, amely egyetlen mozdulattal éles szúró-vágó eszközzé alakítható? Amikor ezt felvetettük, A Budapest Airport szóvivője úgy reagált: száz százalékos biztonság nem létezik. „A mi erőfeszítéseink a kockázat csökkentését célozzák – jelentette ki. – A legnagyobb veszélyt a robbanóanyaggá vegyíthető folyadékok jelentik, s mivel a reptéri üzletek készletét előzetesen átvizsgáljuk, az ott vásárolt holmik esetében ezzel a rizikóval már nem kell számolni.” Persze, ahány légitársaság és repülőtér, annyiféleképpen értelmezik a kockázat fogalmát is. Tuniszban például minden probléma nélkül fel lehet vinni egy Korán-idézeteket tartalmazó üvegtáblát is a repülőgépre – Budapesten ezt tiltják az előírások.

Egy decis korlátozás vagy ollóelkobzás – egy biztonsági szakértő szerint ezek részben látszatintézkedések. Varga Miklós, a Biztonsági és Védelmi Tudományok Nemzetközi Intézetének igazgatója úgy véli, a szúró- és vágószerszámok elvétele eleve értelmetlen, s van olyan folyadék, amelyből egy deciliter is nagy galibát okozhat. „Egy kés vagy körömreszelő nem tesz kárt a gépben, ráadásul sok társaságnál fém evőeszközt adnak a felszolgált ételhez. Hol itt a logika? – tette fel a kérdést. – De egy fém töltőtoll sem veszélytelenebb, egy deci körömlakk-lemosóval pedig nehezen eloltható tüzet lehet okozni. Tehát a terrorveszély sohasem iktatható ki teljesen.

Ráadásul egy géprabló ma már nem tárgyalni akar, hanem öngyilkos merényletet végrehajtani. Ezért lövedékálló a pilótafülkék ajtaja, s ezért nem szabad kinyitnia azt a személyzetnek még akkor sem, ha az utastérben mindenkit lemészárolnak. Egy terroristák kezébe kerülő gép ugyanis sokkal több életet veszélyeztet, mint ahányan az utastérben vannak. A legújabb biztonsági előírások némileg csökkenthetik a rizikót, de a meghatározó továbbra is az emberi tényező. Hiába a legkorszerűbb berendezés, ha az, aki kezeli, nem figyel úgy, ahogy kellene. Így aztán továbbra is egymástól függ a sorsunk.”

Néha kötelező a kóstolás

Az egydecis előírás alól néhány esetben kivételt tesznek a hatóságok. Kontaktlencse-tároló folyadék például ennél nagyobb mennyiségben is a fedélzetre vihető, mint ahogy diabetikus és bébiétel is kerülhet eltérő kiszerelésben az átlátszó zacskókba. A gyógyszerekre szintén nem vonatkozik a mennyiségi korlátozás, bár ezeknél kérhetik az orvosi igazolást. Időnként, szúrópróbaszerűen felszólíthatják az utast, hogy nyissa ki, illetve kóstolja meg a kérdéses ételt, illetve italt.