Aranyat érhet az e-hulladék

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A lomtalanítások során kerül elő a legtöbb elektronikai hulladék, amelyért egymással versenyeznek a guberálók és az újrahasznosítók – fotó: Kallus György
[/caption]Szerencsés nap volt a hazai környezetvédelem szempontjából tavaly augusztus 13. Ekkortól lépett életbe ugyanis nálunk az Európai Unió rendelkezése, miszerint az elektronikai készülékek forgalmazói kötelesek a hulladékká vált termékeket visszavenni. A gyártóknak pedig be kell gyűjteni, illetve fel kell dolgozni azokat. A kérdéses időpont előtt piacra került berendezéseknél a törvény a kollektív felelősségre épít, azaz minden gyártónak a piaci részesedése arányában kell fedeznie az újrahasznosítás költségeit.

A jogszabály arra is lehetőséget biztosít, hogy a gyárak ne önállóan foglalkozzanak a használhatatlanná vált elektronikai cikkek feldolgozásával, hanem átháríthatják ezt egy koordináló szervezetre. Jelenleg hazánkban hat ilyen van, a legnagyobb közülük az Electro-Coord Kht., amely a keletkező elektronikaihulladék-mennyiség nyolcvan százalékának begyűjtését és újrahasznosítását szervezi. Országszerte körülbelül 3500- 4000 begyűjtési pontot tartanak fenn, s a feldolgozást is jellemzően helyben végzik.

Tóth Zoltán igazgató elmondta: az elsődleges cél az, hogy a szemétté vált berendezések anyagai minél nagyobb arányban visszakerüljenek a gyártási körbe. Erre leginkább az olyan, nagy vastartalmú berendezések esetében van esély, mint a mosó- és mosogatógépek, hűtőszekrények. Minél több egy műszaki cikkben az üveg és a műanyag, annál nehezebb szétbontani. Ennek ellenére ezek a berendezések is hasznosíthatók. A számítógép klaviatúrája például nyolc-tíz százalékban visszakeverhető az új berendezések műanyagába. A nyomtatott áramkörök szó szerint aranyat érnek, mivel aranyat és ezüstöt lehet kinyerni belőlük. Igaz, a látványosabb eredményhez irtózatos mennyiséget kell szétbontani, de sok kicsi sokra megy. Bizonyítja ezt annak a svédországi speciális kohónak a teljesítménye is, ahová egész Európa – köztük hazánk is – a nyomtatott áramköröket küldi: a skandinávok csupán tavaly négy tonna aranyat olvasztottak ki.

Tavaly összesen 16,5 ezer tonna e-hulladékot sikerült begyűjteni úgy, hogy a szaküzletek visszavételi kötelezettsége csak augusztustól lépett érvénybe. A feldolgozott háztartási eszközök háromnegyedét újrahasznosították. Így több mint tízezer tonna elektronikai hulladéktól sikerült megóvni környezetünket

Lomtalanítás: kincsesbánya az újrahasznosítóknak

Az elektronikai hulladékok nagy része még mindig a kevéssé hatékony lomtalanítások alkalmával kerül a feldolgozók rendszerébe. Ezért a begyűjtést koordináló cégek, illetve a környezetvédelmi tárca egyeztetni kíván a városüzemeltetési vállalatokkal az efféle akciók gyakoribbá tételéről – mondta lapunknak Markó Csaba, a minisztérium hulladékmegelőzési és -kezelési osztályának főosztályvezető-helyettese. Hozzátette: a lomtalanítás sűrűbbé tétele csak átmeneti megoldás lehet. A guberálók ugyanis sokszor a szakembereket megelőzve, nem igazán környezetbarát módon szerelik szét a kitett berendezéseket.