Hírek

2006.04.28. 13:02

Felújítják a Nagysziklát a budapesti állatkertben

Harmincnégy méter magas, több mint kilencven éves a Fővárosi Állat- és Növénykert Nagysziklája. Az építményt, amelyből összesen három állatkertben van ilyen a kontinensen, 2007-re újítják fel.

Rados Virág

Felújítják a Nagysziklát a budapesti állatkertben. A cementbeton alkotmány harmincnégy méter magas és több mint kilencven éves. Rászolgált tehát, hogy rendbe hozzák.

[caption id="" align="alignleft" width="290"] A galléros páviánok a győri Xantus János Állatkertbe kerülnek - fotó: Kallus György
[/caption]Tervein annak idején, 1909 és 1912 között Végh Gyula és Benke Gyula szobrászművész dolgozott. A második világháború több sebet ejtett rajta, de azóta csak toldozták-foldozták, elsősorban a balesetveszélyt elhárítandó. A nagy rekonstrukció a napokban kezdődött el a főváros beruházásában, címzett támogatásból – mondta el Hanga Zoltán szakmai referens. A munka várhatóan 2007 őszéig tart.

Ezalatt a Nagyszikla térségében élő állatokat átmeneti élőhelyre költöztetik. A lámák a teveház végében, a csíkos hiéna a szerválok melletti kifutóban, az ormányosmedvék a perzsa leopárdok szomszédságában lesznek elszállásolva. A vörös macskamedvének is nevezett kispanda és Johnny, a fehérfejű rétisas ideiglenes lakása az állatsimogatónál épült átmeneti kifutó, illetve röpde lesz.

Néhány állatnak nem találtak megfelelő helyet, ezért azok vidékre utaznak. A galléros páviánok a győri Xantus János Állatkertben, a tarvarjak s veszprémi Kittenberger Kálmán Állatkertben vendégeskednek majd. Serif és Sára, a két grizzly medve a Veresegyházi Medveotthonba utazik, ahol elkülönített szállást kapnak.

A Nagyszikla felújításának nemcsak esztétikai és műszaki okai vannak. A döntésben az állatok jólléte is fontos szerepet játszik. Az állattartó helyek egy része – például a medvekifutók – még most is az 1912-es technológiának felelnek meg. Az újjászülető Nagysziklán a kert lakói jobb, tágasabb és természetszerűbb helyet kapnak.

Építészeti különlegesség

Az állatkerti műsziklák ötlete egy svájci építésztől, Urs Eggenschwylertől származik. Az első ilyen építményt 1907-ben emelték a hamburg-stellingeni Hagenbeck Állatparkban.

A műszikla itt jól kiegészítette a Carl Hagenbeck kiötlötte panorámakifutós bemutatást. Példáját Budapest után több állatkert is követte, ám napjainkra csak kevés maradt meg belőlük. Európában már csak három helyen, Hamburgban, Budapesten és Párizs-Vincennes-ben látni ezt a különlegességet. Közülük a magyar fővárosé a legtermészetesebb hatású.

Vasbeton vázra épült cementbeton héjazatát ugyanis úgy alakították ki, hogy az a valóságban is létező kőzetekre emlékeztessen. A magyar műszikla a Karszt-hegység szürke mészkövét utánozza. A tetején pedig egy dolomit „sisakot” alakítottak ki a kőművesek.

A műszikla itt jól kiegészítette a Carl Hagenbeck kiötlötte panorámakifutós bemutatást. Példáját Budapest után több állatkert is követte, ám napjainkra csak kevés maradt meg belőlük. Európában már csak három helyen, Hamburgban, Budapesten és Párizs-Vincennes-ben látni ezt a különlegességet. Közülük a magyar fővárosé a legtermészetesebb hatású.

Vasbeton vázra épült cementbeton héjazatát ugyanis úgy alakították ki, hogy az a valóságban is létező kőzetekre emlékeztessen. A magyar műszikla a Karszt-hegység szürke mészkövét utánozza. A tetején pedig egy dolomit „sisakot” alakítottak ki a kőművesek. A galléros páviánok a győri Xantus János Állatkertbe kerülnek - fotó: Kallus György -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!