Pengeváltás gázügyben

A magyar Külügyminisztérium tegnap bekérette Oroszország és Ukrajna budapesti nagykövetét, hogy tájékozódjon a két ország között az utóbbi napokban egyre élesedő konfliktus ügyében. Kijev és Moszkva az egy évvel ezelőtti ukrajnai elnökválasztás és a Viktor Juscsenko államfővé választásával végződött narancsos forradalom óta fagyos viszonyát a végletekig élezi, hogy hónapok óta képtelenek megállapodni az Ukrajnának szállított gáz áráról.

A több hónapja tartó vita részben még a kommunista múlt öröksége. A Szovjetunió felbomlása után a tagállamokból létrejött FÁK – azaz a Független Államok Közössége – országai egymásnak jelentős gazdasági kedvezményeket tettek a kölcsönös egymásra utaltság jegyében. Ukrajna egészen mostanáig a piaci ár kevesebb mint egynegyedét, 50 dollárt fizetett ezer köbméterenként Oroszországnak az általa felhasznált gázmennyiségért. Oroszország pedig jutányos áron szállíthatta keresztül Ukrajna csővezetékein gázköbméterek milliárdjait Európa és hazánk felé.
Az európai kontinens két legnagyobb területű állama között 2004. november 22. után kezdett kiéleződni a viszony, amikor a kétes tisztaságú választásokon vesztes ellenzék többhetes tüntetés- és sztrájksorozattal elűzte az oroszbarát vezetést. A válasz nem késlekedett Moszkvából: a Gazprom orosz vállalat bejelentette, hogy piaci árat kér a FÁK-államokba szállított gázért. Az összes tagállam közül Ukrajnától követeli a legtöbbet az óriásvállalat: az eddigi 50 dolláros ár helyett 230 dollárt kérnek 1000 köbméter gázért. A hónapokon keresztül húzódó egyeztetés sikertelensége után a Gazprom bejelentette, hogy január elsejével elzárják a gázt Ukrajnában. A felháborodott Kijev erre az orosz katonai bázisok bérleti díjának emelésével fenyegette meg Moszkvát. Ezek a bázisok adnak helyet az orosz stratégiai védelem egyik fő pillérének számító fekete-tengeri flottának is.

Ha nem születik megállapodás, a Gazprom orosz óriásvállalat január elsejével elzárja az Ukrajna felé vezető gázcsapokat, amivel veszélybe sodorhatja más közép-európai államok – köztük Magyarország – gázellátását. Magyarországnak azonban úgy kell az orosz gáz, mint egy falat kenyér. Az ország egyhavi fogyasztása – téli időszakban – elérheti a kétmilliárd köbmétert. A magyar termelés viszont maximálisan 0,7 milliárd köbmétert tesz ki havonta. Naponta 35 millió köbméter gázt importálunk Ukrajnán keresztül. Ha pedig az ukrán fél az EU felé irányuló gázszállítmány 15 százalékát lefoglalja – erre Kijev szerint szerződésben szentesített joga van –, napi 5 millió köbméterrel kevesebb érkezne hazánkba. Kóka János gazdasági miniszter tegnap közölte, senkinek sem kell tartania attól, hogy télen leáll a fűtése, a hazai tartalékok ugyanis fedezik a lakossági fogyasztást. Az esetleges fogyasztási korlátozások csak az ipart érintik majd.

Egész Európa aggódva figyeli az eseményeket. Az ukránok bizonygatják, hogy a Gazprom nem tudja kizárni az országot a gázszállítási rendszerből. Erre az orosz Gazprom próbaként az Ungvár felé gázt szállító vezeték teljesítményét korlátozta, hogy bizonyítsa: meg tudja oldani az ukránok megregulázását anélkül, hogy a Nyugat ellátását veszélybe sodorná. Kárpátaljai internetes hírforrások szerint a Prikarpattransgaz már december 19-20-án megkezdte a földgázvezetékekben a kényszerű nyomáscsökkentést. A munkácsi járásban ez ahhoz vezetett, hogy egyes helyeken automatikusan leálltak a kazánok és a konvektorok. A rendkívüli állapot elkerülése végett a megyei vezetés azzal a kéréssel fordult a Naftogaz vezetőihez, hogy juttassanak nagyobb mennyiségű földgázt a nyugati megyébe. Válaszul a Naftogaz napi 600 ezer köbméterben állapította meg a lakossági felhasználás limitjét Kárpátalján. A megyei vezetés megértést kér a lakosságtól a kialakult helyzet miatt, és felszólított mindenkit, hogy ne pazarolják a földgázt.