Mire költhetik a reptéri pénzt?

„A Budapest Airport Rt. (BA Rt.) privatizációjáért kapott 464,5 milliárd forintnak lesz némi hatása az államháztartási hiányra, de rövid időn belül ez az összeg nem tudja azt lényeges mértékben csökkenteni” – jelentette ki lapunknak Klauber Mátyás. Lapunk Veres János azon kijelentésével kapcsolatban tett fel kérdéseket, amely szerint a reptéri privatizációból befolyó pénzt az államadósság mérséklésére fordítják. A Kopint-Datorg közgazdász kutatója ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy az unió csak az eredményszemléletű könyvelési technikát fogadja el. A 464,5 milliárdos végső ár ugyanis több tételből áll, ennek jelentős részét, a reptér üzemeltetési jogáért kapott 390 milliárd forintot azonban csak a reptér „bérleti idejére”, 75 évre elosztva lehet elszámolni. Az eladás így évente csak 4-5 milliárd forinttal javíthatja az egyenleget. A részvényekért 60 milliárdot kapott az állami privatizációs szervezet, az ingatlanokért a vagyonigazgatóság 15 milliárd forintot. Újabb 3,75 milliárdos állami bevételt jelent az ingatlanokra kifizetendő áfa is.
Klauber Mátyás szerint a BA Rt.-ért kapott összeg nagy segítség lesz a gazdaságnak, a befektetőnek fejlesztenie is kell belőle, az amúgy is erős forint akár tovább is erősödhet. Az államnak azonban nem szabad újra „kreatív” könyvelést alkalmaznia, s osztogatni sem lenne érdemes.
A Pénzügyminisztérium korábban azt jelezte, hogy a magánosításból befolyt bevételt a hitelek előtörlesztésére használják fel, részben átvállalva a Nemzeti Autópálya Rt. mintegy 170 milliárd forintos hitelét. A kormány így rendezi korábbi „könyvelési trükkjét”, amely felett az unió nem hunyt szemet: visszaveszi a korábban átadott sztrádaszakaszokat az építtetésükre felvett hitelekkel együtt. Emellett az államadósságot is törlesztenék a pénzből. Lapértesülés szerint a bevételből származó 200 milliárd forinttal pótolják a hiányzó áfa- és nyereségadó-bevételeket, hogy így foltozzák be a nyugdíjkassza és az egészségügyi pénztár hiányát.