Kórházak a csőd szélén

A Gazdaságkutató Intézet (GKI) csődöt jelző jelentéséhez képest is rosszabb a kórházak helyzete a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) szerint. A GKI kutatása egybecseng ugyan az MKSZ adataival, de Golub Iván, a kórházszövetség elnöke szerint a GKI más szempontok alapján dolgozott, nem lehetett benne minden megfontolás, amely a szakmai szervezethez  alapinformációként jutott el. Százötven hazai kórház közül százhúsz küldte vissza azokat a gazdálkodási adatokra vonatkozó kérdőíveket, amelyeket az MKSZ kért az intézményektől. Eszerint 120 intézmény adóssága 29 milliárd forint, ebből 67 intézménynek olyan tartozása van, amelyet már rendeznie kellett volna. Az MKSZ kérdőívei alapján – amelyre 150 kórházból 120 válaszolt – 64 intézmény mondható eladósodottnak, 37 kórház azonban tartalékkal rendelkezik. A megyei kórházak közül 10 hiánnyal, 4 nullszaldóval, 3 tartalékkal működik. A városi kórházak közül 38 hiányal, 9 hiánnyal, 13 tartalékkal dolgozik.

„A GKI adatai szerint összességében nincs rosszabbodás. Azonban a GKI nem számolhatott azzal, hogy nem kell az intézményeket fűteni, hogy nyáron csökken a forgalom, s azt sem vehették figyelembe, hogy a szeptemberre előírt 4,5 százalékos béremeléseket a kórházaknak maguknak kellett kigazdálkodniuk” – emlékeztetett Golub Iván, aki szerint ezek az adatok azért aggasztóak, mert leginkább a kis kórházakat érintik, amelyeknek területi ellátási kötelezettségük van.

Ha a költségvetésből kevesebb jut a kórházaknak, akkor az a fenntartó önkormányzatok számára drámai következményekkel járhat. Az elmúlt hónapokban jelentős pénzügyi nehézségekkel kellett szembe néznie a hatvani Albert Schweitzer Kórháznak. Míg egy esztendővel ezelőtt a vezetőség arról számolhatott be, hogy a gyógyintézmény működésében nem tapasztalható hiány, addig mára a kifizetetlen számlák összege meghaladja a 70 millió forintot, s a közeljövőben a helyzet tovább romolhat – hangzott el a helyi képviselőtestület legutóbbi ülésén, amelyen a menedzsment arra kérte a városvezetést, hogy engedélyezze több, dr. Kosztura László főigazgató-főorvos által szükségszerűnek minősített kényszerintézkedés megtételét. Ezek között szerepel húsz dolgozó elbocsátása, valamint az egyik műtő bezárása is.

A szervezeti struktúra átalakításaként aposztrofált tervezet felzúdulást váltott ki mind a képviselő-testületen belül, mind pedig a kórház dolgozóinak a körében, főleg azért, mert a szakszervezet, a főorvosi kar, valamint az orvos- és szakdolgozói kamarák szerint további egyeztetésekre lett volna szükség. A szavazás során végül a képviselő-testület hozzájárult a racionalizáláshoz, amit legkésőbb a jövő év első harmadában kell végrehajtani. Arra a kérdésre azonban a főigazgató-főorvos sem tudott válaszolni, hogy mi történik akkor, ha a mostani intézkedések sem hozzák meg a várt eredményt.

„A négy osztályos bonyhádi kórház idén 30-40 millió forintos önkormányzati segítségre szorul” – mondta érdeklődésünkre dr. Winkler László igazgató. A kórház költségvetéséből hiányzó összeg jövőre akár ennek a többszöröse is lehet – tette hozzá. A spórolás lehetőségei korlátozottak: a kiadások 70 százaléka a bér, s idén már ennek 40 százalékát nem finanszírozta az állam.

Perre mennek az egészségbiztosítóval

Nincs szó a szikszói kórház esetleges bezárásáról, ám tény, hogy az intézménynek finanszírozási gondjai vannak, és vélhetően a fenntartó megyei önkormányzat perre megy az egészségbiztosítási pénztárral. Mindezt Nyakó István, az MSZP országgyűlési képviselője, a térség szocialista választási jelöltje jelentette ki. A politikus szerint a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház jelenlegi struktúrájában, minden osztályával működni fog. Nyakó elismerte, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a kórházat fenntartó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlésnek vitái vannak. A kórházban az adósságállomány elérte a 200 millió forintot.