Jövőre megváltozik a képzési rendszer

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Az emelt szintű érettséginek nem célszerű nekivágni, ha valaki nem rendelkezik még a megfelelő szintű tudással és felkészültséggel
[/caption]A három, egymásra épülő képzési ciklusból álló rendszer kevesebb bemenetet, de a képzésen belül több átmeneti lehetőséget teremt, ezzel több időt hagyva  a hallgatóknak saját képességeik felismerésére. Az első képzési szint az alapképzés, amely 6–8 féléves. Ez a felsőoktatás főbejárata. Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt a tanulmányok mesterképzésben történő azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés 2–4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti.

Nem vész el, csak átalakul
Néhány képzés esetében már 2004-ben, illetve 2005-ben megtörtént az átállás az új képzési rendre – a gyakorlati tapasztalatokról a www.felvi.hu-n lehet bővebben olvasni –, de a legtöbb esetben 2006-tól felmenő rendszerben vezetik be. Első lépésként alapszakok indulnak el, de a mesterképzés szakstruktúrája egyébként sem fogja leképezni az alapképzést, hiszen a specializálódás miatt itt jóval több szak lesz: a tájékoztatók már több mint 200 mesterszakról írnak, amelyek akkreditálása is folyamatban van.

Ha attól tartana valaki, hogy a korábbi években „kinézett” szakma eltűnne az új kínálatból, nem kell aggódnia: minden olyan szakképzettség megszerezhető az új képzési rendszerben, amelyet a régiben is meg lehetett szerezni, legfeljebb a hozzá vezető utak módosultak.

Hogyan lehetek tanár?
Tanári szakképzettség az új rendszerben úgy szerezhető, hogy a diák felvételt nyer a képzési terület szerinti alapszakra, ahol a szakterületi alapozásra kerül sor. A hallgató az első képzési ciklus második felében dönthet arról, hogy tanulmányait később tanári mesterszakon kívánja-e folytatni. A tanári szakképzettség megszerzésére törekvő hallgatóknak az őket orientáló, szűrő pedagógiai, pszichológiai tanulmányokat is fel kell venniük, ha később tanárok szeretnének lenni. Ha kétszakos tanári képesítés megszerzésére pályázik valaki, ugyancsak az első képzési ciklusban a második tanári képesítés megalapozását jelentő szakterületi ismeretek elsajátítása is megkez-dődhet. A tanári mesterképzés ugyanis – figyelembe véve a közismereti tanárképzés és szakmai tanárképzés különbségét is – két tanári szakképzettséget nyújt.

A hallgató az alapképzés sikeres elvégzése után felvételt nyer
a tanári mesterképzésbe, ahol a szakterületi ismeretek is pedagógiai jellegűek lesznek. A tanári mesterképzés (a többitől eltérően) 5 féléves. Tanári szakképzettségről szóló oklevél a közoktatási (iskolai) szakmai, 30 kredit értékű gyakorlat sikeres teljesítését követően szerezhető majd meg. De nézzünk csak két konkrét példát!

Hogyan lehetek matematika–történelem szakos tanár?
- Az érdeklődésnek megfelelő képzési területen alapképzési szakot kell választani;
- Matematika alapképzési szakon alapfokozat és matematikus szakképzettség szerezhető;
- Az alapképzési szakon folytatott tanulmányok keretében legalább 10 kreditértékű pedagógiai, pszichológiai tanulmányokat kell folytatnia annak, aki mesterképzésben tanári mesterszakon kíván tanulmányokat folytatni, továbbá célszerű 50 kreditértékben a második, jelen esetben a történelem szak tantárgyait felvenni;
- Mesterképzésben két szakon folyik már a képzés, amelyben a matematika és a történelem szakterületi ismeretek mellett a tanári képesítéshez szükséges tárgyak követelményeit is el kell sajátítani. Ezek az ismeretek 1/3–1/3 arányt jelentenek;
- A mesterképzést féléves, iskolában végzett gyakorlat követi mindkét szakon.

Hogyan lehetek jogász vagy orvos?
A jogász- és orvosi képzések tekintetében nem történik jelentős változás. Ugyanis ezeken a területeken megmarad a korábbi osztatlan képzés, vagyis a képzés nem oszlik meg alapszakra és mesterszakra.

Érettségi és felvételi jelentkezési stratégiák
2005 Idén nagyon jó átlageredmények születtek, mert csak a legjobbak vállalkoztak
Valószínűleg sokan azt gondolják, „ha emelt szinten érettségizek, akkor biztosan felvesznek még egy népszerű szakra is”. Ez az állítás azonban nem biztos, hogy teljes valójában megállja a helyét. Tény, hogy idén nagyon jó átlageredmények születtek az emelt szintű érettségiken, de feltehetőleg csak a legjobbak futottak neki ennek az erőpróbának, hiszen az összes jelentkezőnek csak a 3-4%-a vizsgázott emelt szinten. Vagyis egyáltalán nem bizonyos, hogy jövőre is ilyen jó emelt szintű átlageredmények születnek.

Nem megfelelő tudásszinttel, felkészültséggel nekivágni egy emelt szintű érettséginek pusztán az érte járó 7 többletpont miatt, nem biztos, hogy sikeres vállalkozás. Előfordulhat ugyanis, hogy – többletpontok ide vagy oda – kevesebbet ér az emelt szintű érettségi, mint a középszintű. Lássunk egy példát! Tegyük fel, hogy valaki a középszintű érettségit 85%-osra tudja megírni. Ez a teljesítmény ötöst ér az érettségi bizonyítványban, és 29 felvételi pont jár érte. Emelt szinten viszont könynyen lehet, hogy csak fele ilyen jó százalékkal teljesítene, amivel hármast kapna az érettségijére, és 20+7 felvételi pontot. Vagyis hiába jár az emelt szintű, legalább hármas érettségiért 7 többletpont, ő bizony rosszabbul jár, ha nem középszinten vizsgázik. Igaz ez akkor is, ha a választani kívánt szakon csak egy felvételi tantárgy van, ekkor ugyanis 14 többletpont jár az emelt szintű érettségiért. Ezért fontos, hogy mindenki jó előre felmérje, reálisan értékelje saját teljesítményét, tudásszintjét. Ami pedig a legnépszerűbb szakokra való bejutást illeti, még emelt szintű érettségivel sem mehet biztosra senki, hiszen idén is látható volt, milyen nagy volt a verseny. Az évek óta keresett szakok közül több helyen szükség volt az emelt szintű érettségi mellett a nyelvvizsgáért, tanulmányi versenyekért adható többletpontokra is. 

Hozott pont (maximum 60)

+ szerzett pont (maximum 60) + többletpont (maximum 24).

Összesen maximum

144 pont.

Hozott pont

1. 5 tantárgy utolsó tanult év végi osztályzata = maximum 50 pont.

Kötelező tárgyak és egy szabadon választott tárgy.

2. Az érettségi bizonyítványban szereplő jegyek átlaga szorozva kettővel = max. 10 pont.

Szerzett Pont

Egy vagy két érettségi tárgy

százalékos eredménye alapján = maximum 60 pont.

Többletpontok:

Maximum 24 többletpont kapható! Figyelem: csak azért az emelt szintű vizsgáért jár többletpont, amelyből a pályázó szerzett pontjait számítják!

Ha egy vizsgatárgy alapján számítják a felvételi pontokat, 14 többletpont jár az emelt szintű vizsgáért; két tárgy esetén 7-7 pont.

Nyelvvizsgáért 2006-ban maximum 20 pont kapható.

A felsőoktatási felvételi menete

2005. december 15.

Megjelenik a Felsőoktatási felvételi tájékoztató. Elérhető könyv alakban és elektronikusan (www.felvi.hu).

2006. január 15.

Jelentkezés a keresztféléves képzésekre.

2006. január második fele

Megjelenik a Felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése. Megtalálható a napilapokban és a www.felvi.hu oldalain.

2006. február 15.

A jelentkezési határidő

a felsőoktatási intézményekbe és az érettségire.

A jelentkezési nyomtatványok beadása, és vele együtt a felvételi eljárás díjainak befizetése. Egy „A” lap benyújtása az Országos Felsőoktatási Információs Központhoz, és legalább egy, de jelentkezési hely vonatkozásában korlátlan számú „B” lap beadása a megjelölt intézményekhez.

Az e-felvételi határideje ugyanez. A jelentkezési helyeket érdemes úgy sorrendbe állítani, hogy a képzési hely vagy a finanszírozási forma fontosabb-e. Vagyis például: az államilag finanszírozott képzésben való részvétel a fontosabb vagy egy adott intézmény.

2006. április vége

Az OFIK mindenkinek visszaigazolja a jelentkezést.

2006. május–június

Az érettségi-felvételi vizsgák lebonyolítása.

2006. július 11.

Adatmódosítás, esetleges változtatási kérelem beadásának határideje.

2006. július vége

A felvételi pontok meghatározása, és azt követően értesítés a felvételről vagy elutasításról. Fellebbezés – kizárólag valamilyen jogszabálysértés esetén.

2006. augusztus Pótfelvételi.

Hozott pont (maximum 60)

+ szerzett pont (maximum 60) + többletpont (maximum 24).

Összesen maximum

144 pont.

Hozott pont

1. 5 tantárgy utolsó tanult év végi osztályzata = maximum 50 pont.

Kötelező tárgyak és egy szabadon választott tárgy.

2. Az érettségi bizonyítványban szereplő jegyek átlaga szorozva kettővel = max. 10 pont.

Szerzett Pont

Egy vagy két érettségi tárgy

százalékos eredménye alapján = maximum 60 pont.

Többletpontok:

Maximum 24 többletpont kapható! Figyelem: csak azért az emelt szintű vizsgáért jár többletpont, amelyből a pályázó szerzett pontjait számítják!

Ha egy vizsgatárgy alapján számítják a felvételi pontokat, 14 többletpont jár az emelt szintű vizsgáért; két tárgy esetén 7-7 pont.

Nyelvvizsgáért 2006-ban maximum 20 pont kapható.

A felsőoktatási felvételi menete

2005. december 15.

Megjelenik a Felsőoktatási felvételi tájékoztató. Elérhető könyv alakban és elektronikusan (www.felvi.hu).

2006. január 15.

Jelentkezés a keresztféléves képzésekre.

2006. január második fele

Megjelenik a Felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése. Megtalálható a napilapokban és a www.felvi.hu oldalain.

2006. február 15.

A jelentkezési határidő

a felsőoktatási intézményekbe és az érettségire.

A jelentkezési nyomtatványok beadása, és vele együtt a felvételi eljárás díjainak befizetése. Egy „A” lap benyújtása az Országos Felsőoktatási Információs Központhoz, és legalább egy, de jelentkezési hely vonatkozásában korlátlan számú „B” lap beadása a megjelölt intézményekhez.

Az e-felvételi határideje ugyanez. A jelentkezési helyeket érdemes úgy sorrendbe állítani, hogy a képzési hely vagy a finanszírozási forma fontosabb-e. Vagyis például: az államilag finanszírozott képzésben való részvétel a fontosabb vagy egy adott intézmény.

2006. április vége

Az OFIK mindenkinek visszaigazolja a jelentkezést.

2006. május–június

Az érettségi-felvételi vizsgák lebonyolítása.

2006. július 11.

Adatmódosítás, esetleges változtatási kérelem beadásának határideje.

2006. július vége

A felvételi pontok meghatározása, és azt követően értesítés a felvételről vagy elutasításról. Fellebbezés – kizárólag valamilyen jogszabálysértés esetén.

2006. augusztus Pótfelvételi. Hol lehet tájékozódni? Országos Felsőoktatási Információs Központ www.felvi.hu;

E-mail: [email protected]

Elektronikus ügyintézés

Az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján (www.felvi.hu)

Oktatási Minisztérium

www.om.hu; www.mup.hu

Az úgynevezett Bologna

kiadvány elérhető a honlapokon.

További hasznos oldalak:

www.om.hu/ds

www.om.hu/ekkr

Kormányzati Ügyfél-tájékoztatási Központ

Telefonszám: 189/6-os menüpont: a felsőoktatási felvételi eljárás. Az emelt szintű érettséginek nem célszerű nekivágni, ha valaki nem rendelkezik még a megfelelő szintű tudással és felkészültséggel -->