Ügyfélbarát önkormányzatok?

November elsején hatályba lépett a közigazgatás eljárási rendjéről szóló törvény (Ket.), amely elviekben új lehetőséget teremt az ügyfélközpontú szolgáltatások és az elektronikus közigazgatás kialakítására. A jelenlegi kormányzati ciklusban az új jogszabály az egyetlen jelentősebb lépés a közigazgatási reformon belül. A jogszabály hangsúlyos eleme az eljárási határidő maradéktalan betartása a hatóságok részéről, amelynek elmulasztása esetén a szervezet vezetője ellen fel lehet lépni. Pozitív fejlemény, hogy az ügyfél a törvény hatályba lépésétől már nem kötelezhető az eljárás lefolytatásához szükséges más hatóságok engedélyének beszerzésére, mivel ez az alapügyben eljáró hatóság kötelezettsége.

A jó szándékú, de a következményeket nem kellően mérlegelő jogszabály hátránya lehet, hogy hozzájárulhat a vidéki közigazgatás további ellehetetlenüléséhez. A törvénynek alapvető célja a hatósági ügyek minél gyorsabb és egyszerűbb elintézése. Félő azonban, hogy a hazai szakapparátus és az önkormányzati ügyintézők tömegei – a beindult átképzések ellenére – képtelenek lesznek a törvény előírásainak megfelelni. Az sem kizárt, hogy a kormány szándékaival (önkormányzati apparátus leépítése) ellentétben a közigazgatásban nagyobb létszámra lenne szükség a hatékonyabb ügyintézéshez. További gond, hogy a törvényben előírt szoros határidők be nem tartása miatt kötelező eljárást indítani a jegyzők ellen, melynek legsúlyosabb szankciója hivatalvesztés lehet. A jegyzőt azért büntetni, mert a kormányzat kevés pénzt és további feladatokat ró az egyébként is túlterhelt önkormányzatokra, az amúgy támogatandó törvény szándékával ellentétes.

Fontos előrelépés az elektronikus kapcsolattartás lehetővé tétele: a hivatalok az internet, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségével élve segíthetik az ügyfél hiteles tájékoztatását. A törvény érdeme továbbá, hogy a közigazgatási ügyintézés terén megnyílik a lehetőség az elektronikus aláírás használatára. Itt is akadnak azonban problematikus elemek. A törvény ugyanis kimondja: a helyhatóságok dönthetnek arról, hogy bevezetik vagy kizárják az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Ám az önkormányzatok számára sem pénz, sem képzett munkaerő, sem megfelelő technikai háttér nem áll rendelkezésre. Így előrevetíthető, hogy a 3 200 település többsége a közeljövőben nem vezeti be az internet-alapú ügyfélkiszolgálást. Mindezek ellenére nem lehet kétségbe vonni, hogy a törvény érzékelhető változásokat hozhat az állam szolgáltató szerepének felfogásában.