Szavak és tények a katonai jelenlétről

Az amerikai lakosság csaknem kétharmada az Irakból történő csapatkivonás mellett van. Ez derül ki az Egyesült Államokban közzétett legutóbbi közvélemény-kutatásból. Ezzel egyidőben részleges csapatkivonást javasolt Irakból egy tekintélyes amerikai demokratapárti szenátor, Joseph Biden is. Rice, amerikai külügyminiszter úgy véli, hamarosan megérnek azok a feltételek, amelyek az Irakban állomásozó amerikai csapatok létszámának a csökkentéséhez szükségesek, de nem mondott konkrétumokat. A kairói megbékélési konferencián résztvevő iraki sunnita, síita és kurd vezetők zárónyilatkozatukban a hét elején azt szorgalmazták, hogy meghatározott menetrend szerint történjen a külföldi csapatok kivonása az országból.

Az arab országban jelenleg 155 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot. A tervek szerint december 15-én parlamenti választásokat rendeznek Irakban, majd hivatalba léphet a demokratikusan megválasztott kormány. Ezután egy amerikai védelmi minisztériumi illetékes szerint a csapatok létszámát visszaállítják az eredetileg meghatározott 138 ezerre.

2006 végére elhagyjuk Irakot, erről már a szövetségeseinkkel is egyeztettünk - jelentette be az olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi. Az olasz csapatok majd háromezer fővel a 3. legnagyobb külföldi katonai erőt képviselik Irakban. Az ország déli részén, Nasszíria tartományban szolgálnak és az elmúlt két év alatt - katonákat és olasz civileket is számolva - majdnem harmincan veszítették életüket. Berlusconi nem először beszél a kivonulásról, de a hírt most hivatalos és az olasz védelmi miniszter is megerősítette, hogy az ütemezés 2006 januárjában kezdődik. Az elmúlt hetekben egyébként már tíz százalékkal csökkent az olasz kontingens létszáma.

Mindennek ellentmond az Oxford Research Group elemző intézet jelentése. Eszerint az al-Kaida terrorista szervezet miatt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia akár évtizedekig Irakban állomásozhat. Az elemzés rámutat: a megszállás ajándék volt az al-Kaidának; sikerült új tagokat toborozni - arra hivatkozva, hogy a nagy iszlám állam keresztény megszállás alá került. Washington a maga részéről be akarja magát biztosítani, hogy Bagdadban amerikabarát kormányzat van; ehhez és - még inkább - a kőolajforrások ellenőrzéséhez szükség van a katonai jelenlétre.

Variációk egy témára: a tét az olaj

Az irakiak eleshetnek 200 milliárd dollártól, ha életbe lép a kőolajlelőhelyek átadását előirányzó amerikai-brit terv. Egy NEF nevű közgazdasági szervezet tanulmánya rámutat, hogy ha Bagdad megosztja természeti kincseit külföldi cégekkel, ismét a régi gyarmati kelepcébe kerül. A szövetségesek részéről azonban nagy a nyomás - azzal a jelszóval, hogy Irak önmaga saját erőből képtelen lenne visszaállítani a kitermelés háború előtti színvonalát. A jelentés felfedi, hogy a koalíciós erők által felállított kormány már felvette a kapcsolatot a nagy olajcégekkel, s egy új bányászati törvény elfogadására készül. A BBC esti híradó mindehhez hozzáteszi: a Bush-kormányzat már a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt elkészítette terveit az iraki olaj ellenőrzésére. Joggal veti fel tehát az Independent című lap: a NEF jelentése nyomán kiújulhatnak a viták, hogy Irak megtámadásának célja nem a terrorizmus letörése, hanem a kőolajlelőhelyek megszerzése volt.