Polgárháború az elővárosokban

A bandába verődött fiatalok csütörtökre virradóra a francia fővárostól északkeletre fekvő, szegények lakta körzetben törtek-zúztak. Az elővárosokban folyó randalírozásnak a múlt éjszaka legalább kétszáz gépkocsi és autóbusz esett áldozatul. Üzleteket, szórakozóhelyeket vertek szét a a többnyire észak-afrikai származású vandálok. Maszkos huligánok megtámadtak egy rendőrőrsöt, és futásra kényszerítették az egyik tévéállomás stábját is. A zavargások múlt csütörtökön kezdődtek az afrikai bevándorlók által lakott Clichy-sous-Bois-ban, miután két betörés miatt üldözött fiatalembert halálos áramütés ért egy trafóházban.

A randalírozás miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik Dominique de Villepin francia miniszterelnök kormányára, amely ígéretet tett a rend helyreállítására, de egyelőre inkább azzal küszködik, hogy elsimítsa az egyes kormánytagok között kialakult nézeteltéréseket. Kell-e számítani arra, hogy a zavargások más településekre is átterjednek? – tette fel a kérdést a Liberation. A rendőrség vezetőinek válasza erre az volt, hogy az elővárosokban folyó rendbontások nincsenek összehangolva.

Strasbourgban egy arab származású fiatal így nyilatkozott: „Minden nyugodt, de csak azért, mert ramadán van, a böjt hónapja. Szégyen, hogy a belügyminiszter csőcseléknek nevezett minket. Mi ugyanolyan franciák vagyunk. Adót fizetünk és megszakadunk az erőlködéstől, hogy munkát találjunk. Az, amit mondott – erőszakot szül.” A francia sajtóban megszólaló szociológusok szerint komoly társadalmi problémáról van szó. Főleg a főiskolát végzett fiatalok körében nagy az elkeseredettség, mert nem találnak munkát.

A fejkendővel kezdődött a tiltakozási hullám

A párizsi zavargások megfigyelők szerint arra mutatnak rá, hogy az észak-afrikai országokból származó fiatalok elégedetlenek helyzetükkel. A muszlimok körében különösen nagy visszatetszést keltett az a múlt évi törvény, amely megtiltja vallási jelképek viselését az iskolában – köztük a hívő lányok fejkendőjét, a hidzsabot. Sok tanintézetben reggelente maga az igazgató figyeli, kinek van a fején kendő, s ha a tanuló még nem vette volna le, a kapuban kénytelen megtenni. A muszlimok értetlenkednek: keresztet szabad hordani láncon, kendőt a fejen nem? Egy ideig a mohamedán közösségek tiltakoztak a törvény ellen, de az ellenkezés lejjeb hagyott, amikor szélsőségesek elraboltak két francia újságírót. A merénylők azt követelték szabadon bocsátásukért, hogy engedélyezzék ismét a kendő viselését. Minthogy azonban a franciaországi muszlimok nem akartak azonosulni a terroristákkal, sokan belenyugodtak a korlátozásba. Az egyetemistákra azonban nem vonatkozik a törvény, s véleményüknek hangot adnak.