Rajtra kész a Vénusz-szonda

A programot 2001 márciusában hívták életre, a Mars Express mintájára. Az űrszonda fejlesztését egy évvel később kezdték meg. Korábban az amerikaiak és az oroszok küldtek már szondát a Vénuszra, ám az elmúlt évtizedben keveset foglalkoztak ezzel a bolygóval. Most újabb találgatások merültek fel a szomszédos égitest légkörével kapcsolatban. A Venus Express azt kutatja, hogy milyen volt a bolygó múltja, mi magyarázza légkörének különleges viselkedését és van-e nyoma vulkanikus tevékenységnek. Az űrszonda hét tudományos műszert visz magával, melyekkel 250 és 66000 km közötti távolságokból fogja vizsgálni a bolygót.

A szondát egy orosz hordozórakétával juttatják a világűrbe. A misszió érdekessége, hogy az MTA KFKI (Központi Fizikai Kutatóintézet) Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet munkatársai is részt vettek a program előkészítésében.

A Vénusz bolygó

A Naptól a második, méretét tekintve a hatodik legnagyobb bolygó. Alig kisebb a Földnél: átmérője a Föld átmérőjének 95 százaléka, tömege a Föld tömegének 80 százaléka. Tengely körüli forgása lassú, 243 földi nap alatt tesz egy fordulatot és retrográd irányú (bolygótársaihoz képest ellentétes irányba forog). A legfényesebb égitestek közé tartozik, ezért kapta nevét a szépség istennőjéről. Holdja nincs és mágneses térrel sem rendelkezik. Nagyon erős a felszínen az üvegházhatás, ezért a légkör hőmérséklete 400 C-fok fölött van.

a Föld tömegének 80 százaléka. Tengely körüli forgása lassú, 243 földi nap alatt tesz egy fordulatot és retrográd irányú (bolygótársaihoz képest ellentétes irányba forog). A legfényesebb égitestek közé tartozik, ezért kapta nevét a szépség istennőjéről. Holdja nincs és mágneses térrel sem rendelkezik. Nagyon erős a felszínen az üvegházhatás, ezért a légkör hőmérséklete 400 C-fok fölött van. -->