Ne restelljünk félni a vírustól!

Cinikus ismerősöm azt mondja: a madárinfluenza-pánikot mesterségesen gerjesztik. A veszély szerinte korántsem akkora, ahogyan állítják: a félelemkeltés a nagy gyógyszergyártó cégek megtervezett, fondorlatos akciója bevételük gyarapítására. Cinizmus? Nos, volt már példa arra a történelemben, hogy valakik mások rettegéséből húztak hasznot, de felelősen gondolkodó ember bizonyíték nélkül még sem állíthat ilyet. Mert olcsó siker lenne, ha a vádról bebizonyosodna, hogy igaz. És katasztrofális következményei lesznek, ha az derül ki, hogy a vírus milliókat tud megfosztani életüktől.

Nem könnyű most orvosnak, járványügyi szakembernek, politikusnak lenni: dönteni, pénzt áldozni, felkészíteni az embereket, s közben megakadályozni, hogy kitörjön az egyetemes pánik. Idő pedig nincs. A vésztjósló jelentések először csak távoli hírek voltak, a kórokozó azonban sebesen jött egyre nyugatabbra – gyorsabban, mint a vírust terjesztő vándormadarak. Szinte minden órában drámaibbá válik a helyzet. Amikor ezeket a sorokat írom, újabb fejleményekre figyelmeztetnek kollégáim: vesztegzár a határon; az előállított gyógyszer nem jó a megelőzésre; Törökországban állítólag az emberről emberre terjedő vírustörzset azonosították. Majd cáfolták. A sokszor ellentmondásos jelentések a tájékoztatás napi iparosait is nehéz helyzetbe hozzák. S az újságírónak is egy élete van, minthogy a felelős döntésekre hivatott orvosnak és politikusnak is. Ezért hát úgy vélem: valljuk be, hogy félünk. Magunkért, családunkért. S tegyünk meg mindent a járvány elkerüléséért akkor is, ha utólag kiderül: fölösleges volt az ijedelem. Az EU egészségügyi biztosa azt ajánlja: oltsanak be mindenkit az influenza ellen. Értsünk egyet vele!