Matthäus a mérlegen

Magyarország válogatottját eddig hat szövetségi kapitány vezette ki a világbajnokságra. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hány játékost foglalkoztattak kapitányságuk első két évében, s akik játszottak, megmaradtak-e a csapatban a világbajnokságra, játszottak-e a torna legfontosabbnak ítélt meccsén. Az összehasonlítás kedvéért Lothar Matthäus mérlegét is összeállítottuk.

Nádas Ödön
Szövetségi kapitány: 1932. november 27.–1934. május 31.
Mérlege: 16 mérkőzés, 7 győzelem, 3 döntetlen, 6 vereség, gólkülönbség: 34-31=53,12%.
Tizenhat mérkőzésen 46 játékost küldött a pályára, heten (Szabó kapus, Bíró, Sárosi I, Toldi, Szalay, Korányi, Markos) a meccsek felén szóhoz jutottak. Az Ausztria elleni, 1934-es, sorsdöntő világbajnoki mérkőzésen közülük öten ott voltak a csapatban (Szabó, Szalay, Markos, Sárosi dr., Toldi), de ide sorolhatjuk a védő Sternberget is, aki alapember lett Nádasnál, miután Korányi Lajos a lábát törte.

Dietz Károly
Szövetségi kapitány: 1934. október 7.–1939. június 8.
Mérlege: 41 mérkőzés, 19 győzelem, 9 döntetlen, 13 vereség, gólkülönbség: 120-91=57,31%.
Kapitánysága első két évében (1934. október 7.: Magyarország–Ausztria 3:1 – 1936. október 8.: Csehszlovákia–Magyarország 5:2) 16 meccsen dirigálta a válogatottat. Összesen 38 játékosnak szavazott bizalmat, közülük heten legalább 10 mérkőzésen szerepeltek (Szabó kapus, Szűcs, Cseh II, Sárosi, Titkos, Vincze, Sternberg). A világbajnoki döntőben (1938. június 19., Párizs, Olaszország ellen: 2-4) tíz olyan játékos volt a csapatban, akit kipróbált az első két évben, a fölsorolt hét alapember közül Szabó, Szűcs, Sárosi és Titkos.

Sebes Gusztáv
Szövetségi kapitány: 1949. április 10.–1956. június 9.)
Mérlege: 68 mérkőzés, 49 győzelem, 12 döntetlen, 7 vereség, gólkülönbség: 274-96=80,88%.
Tízenöt mérkőzést játszott a válogatott Sebes uralkodásának első két esztendejében (1949. április 10: Csehszlovákia– Magyarország: 5:2 – 1951. május 27.: Magyarország –Lengyelország 6:0), a kapitány 36 játékost küldött pályára. Nyolcan (Henni kapus, Börzsei, Balogh II, Bozsik, Budai II, Kocsis, Deák, Puskás) léptek pályára a mérkőzések több mint felén. Sebes hamar eldöntötte, hogy kire számíthat és kire nem, 27 olyan játékos akad, akik legföljebb ötször kaptak bizalmat.

Baróti Lajos
Szövetségi kapitány: 1957. december 22.–1966. július 23. és 1975. május 7.–1978. június 10.
Mérlege: 117 mérkőzés, 62 győzelem, 27 döntetlen, 28 vereség, gólkülönbség: 233-151=64,52%.
Az 1958. évi világbajnokság előtt mindössze három meccsen dirigálta a csapatot (NSZK 0:1, Jugoszlávia 2:0, Skócia 1:1). A védelem (Grosics kapus, Mátrai, Sipos, Sárosi) és a jobbfedezet (Bozsik) állandó volt. Baróti föltehetően csak alaposságból kísérletezett, hiszen a Wales elleni első vb-meccsen tízen léptek pályára azok közül, akik az NSZK ellen is ott voltak. A világbajnokság utáni két esztendőben (1958. szeptember 14.: Lengyelország 3:1 – 1960. október 9.: Jugoszlávia 1:1), az 1962-es chilei tornára készülve, 16 meccset játszott a válogatott. Baróti 28 játékost szerepeltetett, kilencen (Grosics, Sipos, Sárosi, Göröcs, Tichy, Bundzsák, Mátrai, Sándor, Kotász) legalább tízszer pályára léptek, de ide sorolhatjuk Albertet is, aki első válogatottsága (1959. június 28.) után kihagyhatatlan volt, s ugyanez a helyzet Mészöllyel. Érdekesség, hogy Göröcs mind a 16 mérkőzésen játszott, s az is, hogy a chilei világbajnokság nyitómeccsén, Anglia ellen (2:1) közülük heten (Grosics, Mátrai, Mészöly, Sárosi, Sipos, Sándor, Albert, Tichy) ott voltak a pályán, Göröcs is csak taktikai okokból maradt ki. A következő, angliai világbajnokságra is Baróti készítette föl a csapatot. Az első két évben (1962. június 24.: Ausztria–Magyarország 1:2 – 1964. június 20.: Magyarország–Dánia 3:1) 20 mérkőzése volt a válogatottnak, a kapitány 25 játékossal próbálkozott. Közülük tizenhárman (Szentmihályi kapus, Mátrai, Mészöly, Sárosi, Nagy I, Sipos, Sándor, Rákosi, Albert, Tichy, Fenyvesi, Solymosi, Göröcs) több mint tízszer lehetőséget kaptak, Fenyvesi mind a húsz meccsen ott volt. A világbajnokság nyitómeccsén, 1966. július 13-án (Portugália 1:3) közülük heten játszottak, de figyelembe veendő, hogy Sándor két évvel korábban, 1964-ben abbahagyta, Bene és Farkas pedig csak 1964 és 1966 között biztosította a helyét a csapatban.
Ezt követően csak 1978-ban jutott ki újra a világbajnokságra a válogatott, ismét Baróti vezetésével. A kapitány a visszatérése utáni két évben (1975. május 7.: Magyarország–Bulgária 2-0 – 1977. május 18.: Szovjetunió 0-2) 26 mérkőzésen ült a kispadon, s nála szokatlan módon 48 játékost szerepeltetett. Voltak persze törzstagjai, kilencen (Török Péter, Bálint, Fazekas, Pintér, Magyar, Nyilasi, Várady, Pusztai, Kereki) legalább tizenháromszor játszottak. A világbajnokság nyitómeccsén (1978. június 2.: Argentína 1-2) Török P., Kereki, Nyilasi és Pintér szerepelt közülük, de tudni kell, hogy Várady sérült volt, Fazekas a londoni botrány miatt nem szerepelt, a pályára küldött Törőcsik pedig 1976 októberében volt először válogatott, s eltiltás miatt is ki kellett hagynia mérkőzéseket.

Mészöly Kálmán
Szövetségi kapitány: 1980. május 31.–1983. június 1.; 1990. március 20.–1991. szeptember 25.; 1994. szeptember 7.– 1995. november 11.
Mérlege: 61 mérkőzés, 24 győzelem, 12 döntetlen, 25 vereség, gólkülönbség: 106-93=49,18%.
Mészöly az 1982-es világbajnokságra vitte ki a válogatottat. Kapitánysága első két éve (1980. május 31.: Skócia 3-1 – 1982. április 18.: Peru 1-2) éppen a vb előtt ért véget. Addig 20 mérkőzést játszott vele a csapat, a kapitány 45 futballistát nézett meg. Tízen vannak, akik a mérkőzések felén ott voltak (Mészáros kapus, Bálint, Garaba, Tóth J., Nyilasi, Kiss L., Törőcsik, Bodonyi, Müller, Fazekas), közülük csak Bodonyi hiányzott a világbajnokság első meccsén, Salvador ellen (10-1).

Mezey György
Szövetségi kapitány: 1983. szeptember 7.–1986. június 9.; 1988. augusztus 31.–1988. december 11.
Mérlege: 35 mérkőzés, 20 győzelem, 7 döntetlen, 8 vereség, gólkülönbség: 57-34=67,14%.
Mezey György első kapitánysága első két évében (1983. szeptember 7.: Magyarország–NSZK 1-1 – 1985. október 16.: Wales– Magyarország 0-3) 20 mérkőzésen 36 játékost szerepeltetett, tizennégyen (Kardos, Róth, Varga J., Péter, Garaba, Nyilasi, Csongrádi, Dajka, Hannich Nagy A., Bodonyi, Esterházy, Sallai, Détári) játszottak a mérkőzések több mint felén. Közülük kilencen (Sallai, Róth, Garaba, Kardos, Péter, Dajka, Nagy A., Détári, Esterházy) ott voltak az 1986-os mexikói világbajnokság első magyar meccsén (Szovjetunió
0-6), de ide sorolhatjuk Kiprich Józsefet is, akik első válogatottsága után (1985. szeptember) alapember lett.

Lothar Matthäus
Szövetségi kapitány: 2004. február 18.–2005. október 12.
Mérlege: 25 mérkőzés, 10 győzelem, 3 döntetlen, 12 vereség, gólkülönbség: 35-35=44%.
Az egykori világklasszis futballista a két idény (2004. február 18.: Magyarország–Örményország 2-0 – 2006. október 12.: Magyarország–Horvátország
0-0) alatt, hiába beszélt róla sokat, nem vezette ki a csapatát a világbajnokságra.
A tíz csoportmeccsen 4 győzelem, 1 döntetlen a mérlege, a továbbjutók (Horvátország, Svédország) ellen 1 pontot szerzett a csapata, gólt nem lőtt. A mezőny gyengeségére (is) utal, hogy az időszak 25 mérkőzésén 72 futballistát foglalkoztatott Lothar Matthäus, 7 játékos (Király kapus, Gera, Torghelle, Bodnár, Stark, Juhász R., Huszti) szerepelt a mérkőzések több mint felén. Az első mérkőzésen játszottak közül senki sem szerepelt a végén, az akkor csereként pályára lépettek közül Kovács Zoltán (a 82. percben állt be a nyitányon) és Bodnár (86.) játszott, az utolsó, a horvátok elleni mérkőzésen is. Idetartozik, hogy Gera (69.) sérült, Torghelle (69.) eltiltott volt.
Ötnél kevesebbszer 41 futballista szerepelt a kapitánynál, az egyszeres válogatottak száma: 17. Harminchárman csak az első évben kaptak szerepet, tizenhárman csak a másodikban.