Magyar újabb kudarca

Az előző köztársasági elnök a május 23-án elfogadott felsőoktatási törvény több pontjával kapcsolatban is felvetette, hogy azok alkotmánysértők. Mádl Ferenc kifogásolta, hogy a rendelkezések sértik a tanszabadságnak, a tudományos élet szabadságának, illetve a felsőoktatási intézmények autonómiájának alaptörvényben rögzített jogát. Az államfő sérelmezte, hogy a jogszabály több olyan kérdést az újonnan létrehozandó irányítótestületek hatáskörébe utal, amelyek a felsőoktatási intézményeken belül a tudomány kérdéseit közvetlenül érintik. Alkotmányjogilag azt is aggályosnak találta az exállamfő, mely szerint a kormányt hatalmazták fel, hogy mely tudományágakban folyhatnak doktori képzések. Az Alkotmánybíróság még azzal a kifogással is egyetértett, hogy a törvény nem biztosítja a felsőoktatási intézményeknek azt a jogot, hogy az oktatási miniszter bizonyos fenntartói döntésével szemben bírósághoz fordulhasson.

„Már többször is kifogásoltuk, hogy az egyetemi autonómia jelentősen sérül, ha az irányítótestület menedzserszemléletű, és haszonelvűség alapján hozott döntései felülbírálnák az értékelvűséget, sértve a tudományos szabadság alkotmányos jogát” – hangoztatta lapunknak Klinghammer István. „A jót jól kell csinálni. Bosszantó, hogy a minisztériumban nem megfelelő a törvényi előkészítés, s ez a felsőoktatási intézményeknek sem jó” – mondta a Rektori Konferencia elnöke. „A döntés várható volt, de valószínűleg ezt az oktatási miniszter is tudta” – kommentálta a taláros testület döntését Sió László. A Fidesz oktatási műhelyének vezetője arra emlékeztetett, hogy a kormányoldal már többször is megpróbálta megszavaztatni a felsőoktatási törvényt, de eddig mindig fennakadt az alkotmányjogi aggályokon. A fideszes politikus szerint nem lenne szerencsés, ha az Alkotmányügyi Bizottság döntene az ügyben, vagy újra átvernék a jogszabályt a parlamenten. A Fidesz olyan egyetemi autonómiát képzelt el, mely szerint az egyetem polgáraiból álló igazgatótanács mellett fennállna egy vétójoggal rendelkező felügyelőbizottság is. Almássy Kornél, az MDF alelnöke megkérdőjelezte a „liberális ámokfutó” Magyar Bálint alkalmasságát posztjának betöltésére. Szabó Zoltán szocialista honatya szerint korrigálhatóak az alkotmányos aggályok, s nincs ok a miniszter távozására. „Még ebben az őszi ciklusban módosíthatják a kifogásolt részeket” – mondta Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője.

Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint a döntés nem érintette a hallgatók számára legfontosabb részt: a többciklusú képzés bevezetésére vonatkozó rendelkezéseket. A reform így tovább folytatódhat. Az Alkotmánybíróság határozata alapján a lehetséges legrövidebb idő alatt elkészítik az Országgyűlés elé kerülő módosítójavaslat tervezetét, így 2006-ban a törvény hatályba tud lépni. „A miniszterelnök bizalma továbbra is töretlen Magyar Bálint oktatási miniszter iránt” – jelentette ki László Boglár, a kormányfő sajtófőnöke.

Rekorderek az elmarasztalásban

Egyetlen kormányzati ciklusban sem helyeztek hatályon kívül ennyi jogszabályt vagy törvényelemet, mint az MSZP– SZDSZ-koalíció elmúlt három és fél évében. A taláros testület asztalára főként Mádl Ferenc korábbi államfő jóvoltából kerültek az indítványok. A kifogások tekintetében a volt köztársasági elnök jelesre vizsgázott, az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis minden esetben osztotta az államfő aggályait. Az elmeszelt törvények között találhatjuk a Mécs-bizottság létrehozását, a kórháztörvényt, a drogtörvényt, a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének átalakításáról szóló jogszabályt. A gyűlöletbeszéd-törvényt teljes egészében megsemmisítette az AB. A testület idén az ügynöktörvény, a 14 havi fizetésről szóló törvény és a kisebbségi választási törvény egyes paragrafusait helyezte hatályon kívül.

A kifogások tekintetében a volt köztársasági elnök jelesre vizsgázott, az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis minden esetben osztotta az államfő aggályait. Az elmeszelt törvények között találhatjuk a Mécs-bizottság létrehozását, a kórháztörvényt, a drogtörvényt, a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének átalakításáról szóló jogszabályt. A gyűlöletbeszéd-törvényt teljes egészében megsemmisítette az AB.

A testület idén az ügynöktörvény, a 14 havi fizetésről szóló törvény és a kisebbségi választási törvény egyes paragrafusait helyezte hatályon kívül. -->