Hírek

2005.10.27. 00:00

Kétmilliárdot kapunk vasárnap

A Reggel számításai szerint egy család az óraátállítással egy évben mintegy 1600 forintot spórolhat meg. Ez abban az esetben igaz, ha naponta négy darab 100-as égő egy órával kevesebb ideig világít.

Braunmüller Lajos

Hozzávetőleg 2,4 milliárd forintnyi megtakarítást jelent az országnak az a közel 120 gigawattóra, amelyet az óraátállítással spórolunk meg – tudtuk meg Simig Pétertől, a Magyar Villamosipari Rendszerirányító Rt. (Mavir) piacműködtetési igazgatóhelyettesétől. Ez az árammennyiség az ország körülbelül egynapi fogyasztásának felel meg, vagyis az óra-átállítással évente egy nappal kevesebb villanyszámlát fizetünk. Más összehasonlításban: ez a mennyiség lényegében egy kisebb vidéki város éves fogyasztásának felel meg.

A lakosság viszonylag keveset spórol az óraátállításon, hiszen a megtakarítás elsősorban a világítást érinti, az pedig a családoknál – a fagyasztóládával, televízióval, mosógéppel szemben – csak a villanyszámla töredékét adja ki – nyilatkozta Boross Norbert, az Elmű–ÉMÁSZ igazgatója. Az óraigazítás valódi nyertesei az ipari fogyasztók, az irodák. Bár az önkormányzatok megtakarításával áttételesen nyer ugyan az adófizető, például egy pékség által megspórolt pénz nem biztos, hogy megjelenik a kenyér árában. Idén október 30-án lesz az óraigazítás, ekkor kezdődik a téli időszámítás. Vasárnap hajnali három órakor tehát egy órával állítják vissza hajnali kettő órára az időmérőket. A számítógépek, és a modern mobiltelefonok, digitális órák szinte mind automatikusan átállnak az új időre.

A MÁV belföldi vonatait nem érinti az óraigazítás. A nemzetközi vonatok közül a Budapest–Bukarest–Budapest útvonalon közlekedő Dacia expressz mindkét járatát Magyarországon éri a vasárnap hajnal: Lőkösházán várják be a téli időszámítás szerinti indulási idejüket. A Beograd nemzetközi gyorsvonat Budapestről Belgrádba tartó járata Kelebián várakozik az új időszámítás szerinti indulási időre.

Az egész Európában egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a tavaszi átállításkor hivatalosan áttérnek a nyári időszámításra, amely a nap járásához képest egy órát csal. Az átállítás célja, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – minél jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. A tavaszi óraigazításkor tehát egy órával kevesebbet alhatunk. Tény, hogy szervezetünk nem minden gond nélkül alkalmazkodik a rendszerhez. Egyes statisztikák kimutatták, hogy tavasszal, az átállítás utáni napokban kiugróan magas a halálos közúti balesetek száma. Ezt sokan egyöntetűen a kialvatlansággal, szervezetünk becsapottságával magyarázzák. Az őszi átállítással most vasárnap térünk vissza a csillagászatilag indokolt időszámításhoz. Ilyenkor nem kell negatív hatásoktól tartanunk, hiszen egy órával többet alhatunk.

Előbb vezettük be, mint az EU-ban

Az óraátállítás ötlete a 18. századig nyúlik vissza, a villámhárítót is feltaláló egykori amerikai elnöktől, Benjamin Franklintől származik. Már akkor energiatakarékossági szempontok miatt mérlegelték a módszer hatásosságát. Azután, hogy az átállítás gondolata sokáig feledésbe merült, az 1976-ban az egész világot érintő olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. Az Európai Gazdasági Közösség országai 1986-ban döntöttek az átállítás mellett, majd 2000-ben immár az EU országai határozták el, hogy folytatják a téli–nyári időszámítás rendszerét. Magyarországon 1980 óta állítjuk át az órát évente kétszer.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!