2005.09.29. 00:00
„Igaly Diánka győzelmére nagyon vártam!”
Varga Károly az 1980-as, moszkvai olimpián törött csuklóval lőtt kisöbű sportpuskájával hatvanat, majd elpakolt és megindult a csapat autóbuszához. Úgy rohantak utána, jöjjön vissza, mert ő az olimpiai bajnok. Szerdán ünnepelte 50. születésnapját.
[caption id="" align="alignleft" width="191"]
Varga Károly, a fél évszázados
[/caption]– Csodával határos, hogy sérülten is nyerni tudtam – emlékezett Moszkva bajnoka győzelmére. – Már az olimpia helyszínén fociztunk, s egy ütközésnél dr. Török Ferenc „felbillentett”. Ráadásul a verseny előtti éjszaka nem aludtam; végig Merle könyvét olvastam, mégis sikerült…
– A lövészetet ma is szeretem, a magam passziójára versenyzek is. A rendőrolimpiákról, Rendőr és Tűzoltó Világjátékokról hetvenvalahány aranyérmem van. A Rendőrsportok Világszövetsége négy éve kiírt Világkupa-sorozatainak mesterlövő-versenyein rendre tagja vagyok a kétfős, győztes csapatnak. Harminctól négyszáz méteres távolságokról kell lőnünk. Az egyik próba során például 150 méterről 14 fokos lejtőn egy kifüggesztett tojást kellett eltalálnunk.
Az egykori újpesti fegyvermestert 1989-ben Veszprémbe helyezték, ahonnan 1991-ben ideiglenesen Budapestre vezényelték, s mind a mai napig az ORFK RSZKK Vágóhíd utcai lőterének vezetője és kiképző tisztje. Három gyermeke van, s rengeteg gondja, amióta 2003-ban belevágott egy építkezésbe az ország egyik legmagasabb lakott településén, a Veszprém fölötti Hárskúton.
– A sporteseményeket figyelemmel kísérem; Igali „Diánka” athéni győzelmére nagyon vártam. A munkám mellett – ha időm engedi – vadászgatok a Hajagvidéki Vadásztársaság tagjaként.
