Veszedelmessé duzzadhat a tartozás

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Van rosszabb is a banki feketelistára történő felkerülésnél. A kilakoltatás a lakáskölcsön nemfizetése miatt.
[/caption]Miért nem értesítik a bankok az ügyfeleket arról, hogy felkerültek az adósok feketelistájára? Miért kerül több ezer forintba és két hétbe, hogy megtudja az ügyfél, ő maga rajta van-e a listán? Hogyan lehet lekerülni a listáról? Kérdések, melyekre egyelőre senki nem ad egyértelmű választ. A most készülő jogszabályi módosítás talán majd eligazít.

Ami azonban biztos: a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszerbe (BAR) bekerülni nagyon könnyen lehet, és a következményei súlyosak. Aki ugyanis a listán szerepel, semmilyen pénzintézeti kölcsönt vagy akár államilag támogatott, kedvezményes hitelt nem vehet igénybe. A jogszabály szerint 90 napnál hosszabb késedelem, illetve a minimálbért meghaladó tartozás vonja maga után a BAR-ba kerülést. Sokan tudtukon kívül esnek késedelembe. Például úgy, hogy az utolsó részlet esedékességét vagy a maradvány öszszegét rosszul számolják ki. S ha az összeg néhány ezer forint, akkor a bank erről nem is küld értesítést. Viszont mivel a büntetőkamatokkal a banki nyilvántartásban folyamatosan nő, évek alatt már elérheti, majd meghaladhatja a minimálbér mértékét. Amit ekkor a banki számítógépes rendszer kidob, és az illető, szinte emberi beavatkozás nélkül, automatikusan bekerül a nem fizető adósok közé.

Bekerülhetnek a rendszerbe azok is, akiknek a bank visszautasította a bankkártyaigénylését, mert valótlan adatokat közöltek. Vagy azok, akik más személy adatait használták fel az igénylés vagy a kártyahasználat során. Továbbá, akik a minimálbér összegét meghaladó mértékben használták fedezet nélkül a kártyát. Illetve, akik már letiltott kártyával vásároltak. És azok is, akik egy év alatt háromszor reklamáltak a bankkártya miatt megalapozatlanul. Végül azok a bankkártya-tulajdonosok, akik a bankkal szerződésben vállalt kötelezettségüknek 60 napot meghaladóan vagy a minimálbér összegét meghaladóan nem tesznek eleget.

Ezek a vétségek, így első hallásra, megint csak jogosan zárják ki a hitelezési lehetőségekből azokat, akik elkövetik. A problémát azonban a gyakorlatban az értelmezési különbségek okozzák, amikor a bank és ügyfele között vita támad a valós vagy valótlan adatok megítélésében. De mint bevezetőnkben írtuk: a jelenlegi rendszerben, aki egyszer bekerült a nem fizető adósok rendszerébe, ha egyáltalán tudomást szerez erről, hiába igazolja hitelt érdemlően, hogy tévedés az egész, hetekig tartó utánajárásra számíthat és az eredmény kétséges.

Tavaly 230 ezer magánszemély 330 ezer mulasztását tartotta nyilván a BAR. Továbbá ugyancsak 230 ezer cég 850 ezer mulasztását. Hogy mennyi belőle a problémás? Csak becsülni lehet. Nagy hiba, hogy a rendszer nem tesz különbséget a szándékosan nagy összeggel tartozó ügyfelek, és a kisebb öszszeggel tartozók között. És azokat se veszi külön, akik csak kezességet vállaltak.

Hamarosan javulhat azonban a helyzet, mert információnk szerint még az idén a parlament elé kerül a BAR-t is érintő törvénymódosító javaslat. Jelenleg a szabályozás több jogszabályban található, szétszórtan. Ezt egységesítik. És a tervezet szerint létrehoznak egy új jogintézményt is, az úgynevezett hiteladatpert. Ez azt jelenti, hogy a jövőben, vitás esetekben a bíróság előtt és a banknak kell bizonyítania, hogy az érintett megalapozottan került a listára. És ha nem tudja, törölnie kell.

Kaszás Erzsébet Van rosszabb is a banki feketelistára történő felkerülésnél. A kilakoltatás a lakáskölcsön nemfizetése miatt. -->