VALLOMÁSOK ÉS LELEPLEZŐ FELVÉTELEK

Szerb és montenegrói tévéállomások olyan videofelvételeket mutattak be, amelyeken szerb állambiztonsági erők hat muzulmánt végeznek ki – tíz évvel ezelőtt. A kegyetlenkedés azonban nemcsak a Balkán sajátossága. Az amerikai hadsereg nemrég belső vizsgálatot rendelt el az egyik guantánamói extolmács vallomása alapján, aki szerint a rabokat alvásmegvonással büntették vagy rendkívüli hidegben tartották. Egyre kevésbé számíthatnak büntetlenségre, akik a konfliktusövezetekben visszaéléseket, háborús bűnöket követnek el.

Az egész világot bejárták azok a képek, amelyeken Lyndie England amerikai közlegény pórázon tartja foglyát vagy amikor diadalittasan mosolyog egy halom megalázott fogoly fölött. A nő az ellene indított perben elismerte, hogy rosszul bánt a foglyokkal az iraki Abu Graib börtönben, de azt is fenntartotta, hogy mindent felsőbb utasításra tett. Mint kiderült, a kubai Guantánamo-támaszponton is alkalmaztak erőszakot az őrizetesekkel szemben a fogvatartók. Például azt a látszatot keltették, mintha a durvasággal éppen értékes információkat csikartak volna ki a foglyokból, s ezt azért tették, hogy főnökeik szemében hatékonyabbnak tűnjenek. Valójában az így „megszerzett” híreket korábban már kiszedték a börtönlakókból. Ha a mostani bizonyítási eljárás megerősíti a vádakat, az elkövetőket felelősségre vonják.

Slobodan Milosevic ellen azonban máris megvan a perdöntő bizonyíték. A volt szerb elnök mindeddig azt állította, hogy a srebrenyicai kegyetlenkedéseket a boszniai Szerb Köztársaság emberei követték el. Ám egy most előkerült videofelvétel alapján egyértelmű, hogy a kivégzések a Skorpiók nevű különleges egység számlájára írandók. Márpedig őket a belgrádi külügyminisztérium irányította. Az említett bosnyák településen és környékén 1995. július közepén, néhány hónappal a boszniai háború lezárása előtt, nyolcezer fegyvertelen muzulmán kamaszt és férfit végeztek ki a szerbek. Belgrádban Carla Del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze ígéretet kapott, hogy a még szabadlábon lévő délszláv háborús bűnösöket, közöttük Radovan Karadzicot és Ratko Mladicot rövid idő alatt kézre kerítik. A két gyanúsított Szerbia-Montenegróban vagy a Boszniai Szerb Köztársaságban bujkál. Már a holland fővárosban őrzik viszont a Skorpiók négy emberét; egyikük készítette a szörnyű videoklipet. Jól látható a felvételen, amint egy ortodox pap megáldja a gyilkosokat, és a különítmény tagjai hat foglyot géppisztolylövésekkel kivégeznek. Ez volt az első alkalom, hogy a szerb média ilyen bizonyítékot adott közre a mészárlásokról.

Az amerikai hadsereg sem tudja takargatni tovább, hogyan gyalázták meg katonái az iszlám szent könyvét a guantánamói börtönben. A Pentagon által közzétett jelentés öt esetről tud. Az amerikai védelmi minisztérium a napokban elismerte, hogy amerikai katonák rugdaltak egy Koránt, az iszlám szent könyvének egy másik példányát pedig „véletlenül” levizelték. Ezt az esetet eléggé nyakatekerten magyarázták el. Az egyik őr állítólag éppen szolgálatban volt, amikor könnyítenie kellett magán. Félrevonult, el is végezte a dolgát, ám egy lágy szellő befújta a vizeletcseppeket a fogoly cellájába, s ott is éppen a Koránra. Amikor a fogoly szóvá tette ezt, állítólag új rabruhát és új Koránt kapott. Az őrt azzal büntették, hogy többet nem kerülhetett kapcsolatba foglyokkal. A vizsgálatot vezető Hood dandártábornok szerint mindamellett nem igazolódott be az az eset, hogy a Koránt vécében húzták volna le. Több esetben előfordult, hogy maguk a foglyok nem bántak kellő tisztelettel a Koránnal, például párnának használták a fejük alá. A Fehér Ház szóvivője azt mondta, csak elszigetelt incidensekről van szó, amelyeket a média fúj fel. Joe Biden szenátor mindamellett a guantánamói tábor bezárását követeli. A táborban 520 különböző állampolgárságú foglyot őriznek, akik nem élvezik a nemzetközi jog védelmét. Tévényilatkozatában az amerikai politikus úgy vélekedett, hogy a fogolytábort be kellene zárni; a hírszerzési szempontból értékesnek tekintett őrizeteseket más börtönbe kell áttelepíteni, a többieket pedig vissza kellene küldeni hazájukba.

Az Amnesty International  nemzetközi emberi jogi szervezet idei jelentésében „napjaink gulágjának” nevezte a guantánamói tábort. George Bush amerikai elnök a jelentésben foglaltakat „abszurdnak” minősítette, és közölte: világszerte a szabadság érvényesülését ösztönzi. Biden szenátor sem ért egyet az Amnesty International minősítésével, de hangsúlyozta: a guantánamói táborról világszerte kialakult kép miatt több amerikai kerül veszélybe annál, mintha a fogolytábor nem létezne. Közben egy New York-i szövetségi bíró határozatban utasította a hadsereget, hogy adjon közre négy olyan videót és 144 fotót, amely a bagdadi Abu Graib börtönben készült. A szóban forgó anyag része annak a gyűjteménynek, amelynek a közzététele kirobbantotta a börtönbotrányt. A gyanú szerint az eddig visszatartott felvételek bizonyíthatják, hogy a visszaéléseket nem csupán néhány elvetemült katona követte el. Magyarázkodnia kell egy most folyó perben az amerikai hírszerzésnek is. A Seals nevű különleges egység katonáit a CIA munkatársai állítólag nagyobb keménységre szólították föl.

A kaliforniai San Diego bíróságán nemrég felelősségre vonták a tengerészet egyik őrnagyát, ám kiképzőinek is felelnie kell. Andrew K. Ledford azt a feladatot kapta Irakban, hogy bajtársaival kerítse kézre a felkelők vezetőit. A CIA emberei elkísérték őket, és „tanácsokat” osztogattak a foglyok kezelésére. Nem bántak kesztyűs kézzel ezek után az irakiakkal, hogy kiszedjék belőlük az információkat.

Háborús bűnök

Vizsgálatot indít a szudáni Darfúrban elkövetett háborús bűnök ügyében a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság. A testületet a háborús és emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás üldözésére hoztak létre. Eddig még nem emeltek vádat egyetlen ügyben sem, noha vizsgálatokat most is folytatnak a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában. Elnöke a kanadai Philippe Kirsch, főügyésze az argentin Luis Moreno-Ocampo. A bírósághoz a Római Szerződést aláíró 99 ország fordulhat, de a főügyész maga is kezdeményezhet eljárást. Ítélkezési jogát csak a szerződéshez tartozó államok területén gyakorolhatja, ugyanakkor vádat emelhet bárki ellen, nemzetiségétől függetlenül. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is terjeszthet elé ügyet, mint Darfúr esetében.

Vizsgálatot indít a szudáni Darfúrban elkövetett háborús bűnök ügyében a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság. A testületet a háborús és emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás üldözésére hoztak létre. Eddig még nem emeltek vádat egyetlen ügyben sem, noha vizsgálatokat most is folytatnak a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában. Elnöke a kanadai Philippe Kirsch, főügyésze az argentin Luis Moreno-Ocampo. A bírósághoz a Római Szerződést aláíró 99 ország fordulhat, de a főügyész maga is kezdeményezhet eljárást. Ítélkezési jogát csak a szerződéshez tartozó államok területén gyakorolhatja, ugyanakkor vádat emelhet bárki ellen, nemzetiségétől függetlenül. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is terjeszthet elé ügyet, mint Darfúr esetében. -->