Trükkök a fogyasztók megtévesztésére

Magyarországon valamivel jobb a helyzet. Musinger Ágnes, a Mahasz ügyvezető igazgatója a Reggelnek úgy nyilatkozott, hogy a teljes zenei piac 25–28 százaléka hamisítvány, az éves kár meghaladja a 2 milliárd forintot. Ebbe beletartozik az elmaradt szerzői jogdíj éppúgy, mint a hanglemezkiadók elmaradt haszna. A fogyasztók megtévesztésének is igen válogatottak a trükkjei – magyarázza Musinger Ágnes. A piacokon őrök figyelik a rendőrök, vámosok közeledtét, s a hamis, másolt CD-k pillanatok alatt eltűnnek a polcokról. A hamisítások már nem csupán a CD-kre, hanem a zenei DVD-kre is kiterjednek. Tavaly ebből a forgalmazók 165 ezer darabot adtak el Magyarországon, ez a piac tehát lényegesen kisebb, mint a CD-k piaca, amely meghaladja a 12 milliárd forintot.

Egyre-másra tűnnek fel a használt CD-ket forgalmazó üzletek is, amelyekben gyakorta keveredik a használt termék a hamisítvánnyal, vagyis a másolattal. A hanglemezboltok viszszaszorulásával párhuzamosan a hipermarketekben értékesítették a CD-k túlnyomó többségét. Ezekben az üzletekben nagy számban adtak el olcsó, megtévesztő külsejű és tisztázatlan eredetű CD-t is, a fogyasztók megtévesztése is nagyon jellemző. Előfordul, hogy egy világsztár felvételeit különböző eredetikről egy új korongra másolják fel, s azt forgalmazzák.

Magyarországon a másolt és hamis lemezek részaránya a teljes piacon 25 és 50 százalék között van a Lemezkiadók Nemzetközi Szövetségének (IFPI) most közzétett, legfrissebb becslése szerint. Ezzel hazánk a második csoportban található Ciprussal, Lengyel-, Olasz- és Horvátországgal, valamint Portugáliával és Szlovákiával. Az európai országok közül Oroszország, Ukrajna és Spanyolország áll az élen a kalózkodás terén. Az IFPI jelezte azt is, hogy a kalózpiac mérete 2004-ben immár 31 országban nagyobb volt, mint a legális. Első alkalommal került fel ezen országok listájára Görög-, Cseh- és Törökország. A világ legnagyobb kalózpiacának továbbra is Brazília, Kína és Mexikó számít.