Hírek

2005.06.16. 00:00

Szókimondó népek városa

A közlekedés és a szűkös intézmények okozzák a mai Üllőn a legnagyobb gondokat. Akár másutt az agglomerációban, a Budapesttől 27 kilométerre fekvő városban is gyarapodik a lélekszám.

Rados Virág

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Tipikus kép a Pest megyei településről: tökéletes az összhang a kerékpárosok és az autósok között. A helyiek szerint csak így lehet együtt élni.
[/caption]A város neve a látszat ellenére nem a kovácsszerszámból ered, hanem Árpád fejedelem harmadik fiától. Őt hívták Jelehnek. A tulajdonnév az idők során Hülekké, Illewvé, majd végül Üllővé alakult. Mindez azt is bizonyítja, hogy a terület már a honfoglaláskor emberlakta vidék volt. Sőt, az első régészeti emlékek jóval régebbről maradtak ránk. A rézkori életről a csőtalpas edény, a bronzkorról női sírleletek és a gázlómadár csontjából faragott furulya tanúskodik. A vaskorból kelta cserepek bukkantak elő az ásatások során. A legnagyobb szenzáció a két avar temető, ahol összesen négyszáz sírban fekszenek egy letűnt kor halottjai. Oklevélben a települést először 1252-ben említik – ekkor üres pusztaként. Vagyis az Árpádok alatt a terület elnéptelenedett. Alig több mint harminc esztendővel később, 1289-ben viszont már mint az üllői nemesek földjéről olvashatunk róla. Fénykora egybeesik az ország virágzásának idejével: Mátyás király uralkodása az itt élőknek is bőséget hozott. A 15. század végétől, 1489-től egészen a török hódoltságig a község Pest megye alföldi részének törvénykezési helye volt. Buda visszafoglalásakor elnéptelenedett, de 1693-tól ismét lakott hely lett belőle.

Az üllőiek közül sokan küzdöttek a szabadságharcokban. A falu legendás vendége volt Petőfi Sándor, aki 1847-ben járt a településen. Szintén nevezetes látogató – igaz, negatív figurája a történelemnek – Jellasics bán: ő 1849 januárjában szállt meg a faluban. Rajongott színésznőkről is őriz emléket Üllő. Egy időben a nemzet csalogánya, Blaha Lujza élt itt, Karádi Katalin pedig a helybélieknek adta emigrációja előtti utolsó műsoros estjét. Itt vett búcsút Magyarországtól.

A város nevezetessége a Dóra-major, ahol az Állatorvos-tudományi Egyetem Kutatótelepén bárki körülnézhet. Itt található a magyar háziállatfajok és fajták génbankja. A karámokban impozáns szarvú magyar és szürkemarhák heverésznek, az üzemben finom juhsajt készül. A lovastelep idegenforgalmi kincse a városnak, hiszen a külföldi turisták szívesen időznek itt.

Üllőnek kevés épített nevezetessége közül egyik az uradalmi présház, amelyet a 18. században emeltek. A Homok utcai barokk népi épület a vidéken ma már ritkaságnak számít. A hajdani szőlőkultúra emlékét őrzi. Az egyhajós református templom homlokzat elé épített tornyával a klasszicizmus szelíd derűjét árasztja. A katolikus templom érdekessége a torony kunkeresztje, amelyet a török megszállás idején körmeneteken hordoztak. Így könyörögtek a hívek Istenhez a szabadulásért. Különleges a gömbsüveg boltozat, amelyet a négyszög alaprajzú tér fölé emeltek. A főoltárkép klasszicista mester alkotása, de a szószék már barokk díszekben tobzódik. A keresztelőkút és a sekrestyeszekrény korunk csodás művészi darabjai.

Vasadi István (65) polgármester

- Az agglomerációban gondot okoz a fővárosból beköltözők áradata. Hogyan küzd meg ezzel Üllő?

– Nehezen. A beköltözők igen harciasak. Elégedetlenek a körülményekkel, igényeik ráadásul jogosak. Budapesten hozzászoktak egyfajta életminőséghez. De hát a javuláshoz idő kell.

– Mit követelnek a beköltözők leginkább?

– Parkokat, játszótereket, aszfaltutakat. Fekvőrendőrt, hogy az autók ne száguldozhassanak. Képesek kiállni a gépkocsikkal az utakra, így lassítják a forgalmat. Egyébként három játszóteret tervezünk.

– Hasonlóan a többi főváros környéki településhez, önöknél is egyre több a gyermek.

– Igen, és egyre kisebb lesz nekik az iskola, az óvoda. A legégetőbb gond a kicsiny bölcsőde. Csak huszonnégy gyermeket tud fogadni. Állami segítségre szorulunk, hogy pedagógiai intézményeinket bővíthessük.

– Mi a helyzet a közlekedéssel?

– Borzalmas. Ha reggel 7-kor elindul valaki Budapest felé, 40-50 perc alatt ér Vecsésre. Hét kilométer majnem egy óra alatt! Remélem, az Üllő–Vecsés elkerülő úttal könnyebb lesz. November végén adják át. Az Ócsa és Gyömrő közti szakasz is túl van terhelve. Ez vezet délről északra, Gödöllő felé. Csak úgy dübörögnek rajta a sóderszállító teherautók.

– Mégis, ha meghív valakit a városba, mi az, amit büszkén mutat meg neki?

– A Dóra-major. Ez a hely Üllő gyöngyszeme. Külföldiek is szívesen látogatják, mert gyönyörű, és igazi lovasparadicsom. Hanem egy szálloda nagyon elkelne.

– Mit szeret legjobban szülővárosában?

– Az embereket. Szókimondók: ami a szívükön, az a szájukon. De úgy is kell. Mindig azt mondom, kiabáljanak nyugodtan, csak ne verekedjenek. Oda kell rájuk figyelni. Ők tudják, mit éreznek, és mi a jó nekik.

– Nehezen. A beköltözők igen harciasak. Elégedetlenek a körülményekkel, igényeik ráadásul jogosak. Budapesten hozzászoktak egyfajta életminőséghez. De hát a javuláshoz idő kell.

– Mit követelnek a beköltözők leginkább?

– Parkokat, játszótereket, aszfaltutakat. Fekvőrendőrt, hogy az autók ne száguldozhassanak. Képesek kiállni a gépkocsikkal az utakra, így lassítják a forgalmat. Egyébként három játszóteret tervezünk.

– Hasonlóan a többi főváros környéki településhez, önöknél is egyre több a gyermek.

– Igen, és egyre kisebb lesz nekik az iskola, az óvoda. A legégetőbb gond a kicsiny bölcsőde. Csak huszonnégy gyermeket tud fogadni. Állami segítségre szorulunk, hogy pedagógiai intézményeinket bővíthessük.

– Mi a helyzet a közlekedéssel?

– Borzalmas. Ha reggel 7-kor elindul valaki Budapest felé, 40-50 perc alatt ér Vecsésre. Hét kilométer majnem egy óra alatt! Remélem, az Üllő–Vecsés elkerülő úttal könnyebb lesz. November végén adják át. Az Ócsa és Gyömrő közti szakasz is túl van terhelve. Ez vezet délről északra, Gödöllő felé. Csak úgy dübörögnek rajta a sóderszállító teherautók.

– Mégis, ha meghív valakit a városba, mi az, amit büszkén mutat meg neki?

– A Dóra-major. Ez a hely Üllő gyöngyszeme. Külföldiek is szívesen látogatják, mert gyönyörű, és igazi lovasparadicsom. Hanem egy szálloda nagyon elkelne.

– Mit szeret legjobban szülővárosában?

– Az embereket. Szókimondók: ami a szívükön, az a szájukon. De úgy is kell. Mindig azt mondom, kiabáljanak nyugodtan, csak ne verekedjenek. Oda kell rájuk figyelni. Ők tudják, mit éreznek, és mi a jó nekik. Tipikus kép a Pest megyei településről: tökéletes az összhang a kerékpárosok és az autósok között. A helyiek szerint csak így lehet együtt élni. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!