Szlovák munkások trójai falova

A szlovákok egyre nagyobb számú magyarországi munkavállalása nyilván nem jelent akkora veszélyt a honi gazdaságra, mint Trójára a görögök falova. Szakemberek szerint azonban nem árt erre odafigyelni. Különösen azért, mert a munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli munkavállalás statisztikailag nem mérhető, a szomszédunk kölcsönzőjéhez elszegődő szlovák munkavállalónak még nyilvántartásba sem kell vetetnie magát. Így nem lehet tudni, dolgozik-e egyáltalán valahol, például nálunk, vagy a tartalékaiból él. Ugyanakkor ha közvetlenül magyarországi cégnél helyezkedik el, akkor a regisztrációt meg kell tennie.

A szlovák munkaerő számának magyarországi növekedését tovább fokozza egy új kormányzati – kísérleti – intézkedés. Ennek keretében a szlovák kormány 2000 koronás – mintegy 12 ezer forint – utazási költségtérítéssel ösztönzi az ottani, legalább három hónapja nyilvántartásba vett munkanélküli, hazánkon kívül csehországi, ausztriai és lengyelországi elhelyezkedését. Az utazási hozzájárulást legfeljebb három alkalommal veheti igénybe a munkavállaló a kísérleti időszakban, amely jövő áprilisig tart. A szlovák kormány szerint a határ mentén élők munkavállalásának elősegítése legfeljebb négyezer embert érinthet, ebből mintegy 1500-an jöhetnek hozzánk. A honi munkaügyi kormányzat szerint ez a mennyiség nem okoz gondot, erősítette meg a szaktárca álláspontját lapunknak Schranz Edit szóvivő. Ugyanakkor nem növeli a bizalmat az, hogy a szlovák kormány mindeddig nem válaszolt a magyar kabinet azon megkeresésére, hogy a foglalkoztatásösztönzési lépések részleteit ismertessék. Így azt sem lehet pontosan tudni, hogy már hatályos vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő lehetőségről van-e szó. A munkaügyi tárca idevágó ismeretei a szlovák kormány közleményéből és újsághírekből származnak.

A főként Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében dolgozó, jellemzően naponta ide- és haza is buszozó, regisztrált munkavállalókból 12 ezret tartottak nyilván a megyei munkaügyi központok. Sokan dolgoznak Pest és Nógrád megyében is. A nyilván nem tartottakkal együtt összesen 25 ezerre becsülik az itt dolgozó szlovákok számát. Sik Endre, a Tárki szociológusa lát veszélyeket a folyamatban, különös tekintettel arra, hogy Szlovákiában 17-18 százalékos, tehát jóval magasabb a munkanélküliség, mint nálunk. Ráadásul az ilyen típusú kormányzati intézkedés más országoknak is mintául szolgálhat. Továbbá a külföldi munkavállalás iránti érdeklődés pusztán attól is erősödhet, hogy a vállalkozók üzletet látnak a munkaerő-kölcsönzésben, s toborozzák az embereket, egyszerűen a nagyobb haszon jegyében. Tény ugyanis, hogy a szlovák munkaerő-kölcsönzőkön keresztül olcsóbban lehet munkaerőhöz jutni. Az elszámolás ugyanis a szlovák jogszabályok szerint történik. Míg nálunk ötvenhétezer, addig Szlovákiában körülbelül negyvenezer forint a minimálbér, és annak terhei is alacsonyabbak, mint Magyarországon.

A magyar cégek tehát több ezer forintot spórolhatnak egy alkalmazotton – beleszámítva a kölcsönző jutalékát is –, ha szlovák munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgoztatják. A munkavállaló is jól jár, hiszen a szlovák adórendszerben kisebb a terhe. A szlovák megélhetési költségek pedig alacsonyabbak, így kevesebb pénzért is szívesen jönnek át dolgozni. Csak a magyar állam nem jár jól, hiszen a nálunk kölcsönben dolgozók nem itt fizetnek adót. A Győr-Sopron Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint az elmúlt időszakban több mint 2000 új munkahely létesült a megyében. Mindennek ellenére az országrészben nem nőtt a foglalkoztatottak száma, közel 4000 fővel nőtt viszont a munkanélküliség.

Védintézkedések nélkül

A szaktárca figyelemmel kíséri a szlovák munkavállalók számának alakulását, a beáramlás megakadályozására azonban nincs hathatós eszköz. Molnárné dr. Nagy Ágnes szakjogász szerint a védintézkedések jogosságának bebizonyítására statisztikai adatokra lenne szüksége Brüsszelnek. Összegyűjthetőségüket viszont akadályozza, hogy a kölcsönző cégeken keresztüli foglalkoztatást nem kell regisztrálni. A gond viszont csak nőhet, mert a magyar munkaerőpiacot Románia és Ukrajna felől is élénk érdeklődés övezi. A KSH adatai szerint 2004-ben Szlovákiából mintegy négymillió egynapos látogató érkezett hozzánk, addig Romániából öt-, Ukrajnánól pedig kétmillió...