Sebastian nemet mond a végrehajtónak

Erről az anya hivatalos értesítést kapott, mint adós. A dokumentumban szerepel a „rendőrség közreműködésével történő kikényszerítés” fogalma is, ám azt egyelőre senki nem tudja, ez mit takar. Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ Alapítvány elnöke szerint az emberi jogi normák alapján a fiút nem bilincselhetik meg. Testi kényszert sem alkalmazhatnak, és be sem nyugtatózhatják. A jogásznő szerint a hatóságoknak tudomásul kell venniük, ha Sebastian nemet mond. A sikertelen végrehajtásról pedig a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenniük.

Bálint Rózsa, a fiú nagymamája lapunknak azt mondta, nem akarnak erőszakot, nem akarnak ellenállni. A gyerek holmijait összepakolták, hogy ha mindenképpen menni kell, el tudja vinni magával. Az asszony attól tart, lánya börtönbe kerülhet, ha ellenáll. Úgy fogalmazott, a fiú apja korábban megfenyegette volt feleségét, hogy rács mögé juttatja. Sebastiannak azért kell viszszamennie apjához, mert anyja német hatóság előtt kimondta: közös gyermekeik tartózkodási helyéről az apa dönt. A fiút így az apának ítélték, de az asszony tizennégy hónapja nem adja vissza neki a gyermeket. Azt mondja, azért, mert Sebastiant veri a férfi. Az anya szerint tanúk is igazolni tudják, hogy az apa katonai szíjjal bántalmazta a gyereket. Ezt egyébként Sebastian több hatóság előtt is megerősítette.

Halasztást kérő képviselő

Nyílt levélben fordult az Esélyegyenlőségi, a Belügy- és az Igazságügyi Minisztérium vezetőjéhez egy SZDSZ-es ügyvivő. Sándor Klára arra kérte a minisztereket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ügy alapos kivizsgálásáig és megnyugtató rendezéséig halasszák el a kis Sebastian kiadatását a német apának. Hangsúlyozta, a bíróság döntéseit tiszteletben kell tartani, ugyanakkor egy jogállamban a jogra hivatkozva nem lehet veszélyeztetni egy gyermek testi és lelki épségét.