Hírek

2005.06.16. 06:20

Mikor lesz új élet Mátrakeresztesen?

Egyelőre megjósolhatatlan, mikor jutnak új házhoz a mátrakeresztesi katasztrófa után fedél nélkül maradt családok. A helyreállításra és védműépítésre közel 400 millió még mindig hiányzik.

Tibay Gábor

[caption id="" align="alignleft" width="320"] „Ez nem is emberi lét”. Holtnerék elpusztult portájuk előtt. A házaspár egy darabig a közeli faluban lakó nagyobbik fiánál húzta meg magát, majd saját garázsukba költöztek be.
[/caption]– Ennyi maradt, amennyit itt látnak – mutat körbe a garázsba mentett holmin Holtner József. Két hónappal az áradás és a kőzuhatag után közel tizenkét négyzetméteren elfér az időközben elbontott házból kimenekített „vagyon”. Holtnerék Mátraszőlősön, idősebb fiuknál laktak egy hónapig, aztán mégis a garázsukban rendezkedtek be. – Ha elmennénk itthonról, már nem lenne semmink – mondja Holtner Józsefné. Házuk újjáépítésére helyben – mivel elpusztult otthonuk eleve árvízveszélyes területre épült – nem adtak engedélyt, a közeli Hasznoson kellett telket venniük. Házukért körülbelül 10 milliót fizettek, ebből azonban nem tudnak új épületet felhúzni, a megígért állami segítséget pedig egyelőre még nem kapták meg. A család eddig összesen 130 ezer forint gyorssegélyben részesült. Mint ismert, ez még a katasztrófa hetében átutalt 35 millió kormányzati gyorssegélyből kiosztott 5 millió forint rájuk eső része. – Elő van írva: október 31-éig át kell vennünk az új házunkat, de még a tervek sincsenek készen, minden engedélyre heteket kellett várni – mondja Holtner József. Holtnerék háza a kőzuhatag utáni napon is döbbenetes látványt nyújtott. Jelenleg már csak az alapok állnak ki a földből. A telek holdbéli táj: a kőhalomból egyetlen diófa nyúlik csak az ég felé. Hogy miért maradt meg? – Apósom meghalt – mutat körbe Holtnerné –, biztos odaföntről megvédte a fát.

[caption id="" align="alignleft" width="308"] Tájkép két hónappal „csata” után. A szemközti házat le kell bontani
[/caption]Mátrakeresztesen az április végi katasztrófa után gyorsan felmérték a károkat: a tönkrement házakat négyzetméterenként 140 ezer forintra értékelték. A helyiek egy része szerint az eljárás igazságtalan, hiszen ugyanannyit fizettek a rossz állapotú vályogházakért, mint az alig egy évtizede felhúzott komfortos épületekért. A falubeliek azt is megtudták, ha régi házuk helyet használt ingatlant vásárolnak, telkeik az önkormányzatra szállnak. Ha új házat építenek, telkük a tulajdonuk marad: kérdés, hogy a négyzetméterenkénti 140 ezer forint vajon elég-e az építkezésekre. A helyiek költői kérdésnek minősítik mindezt: Nógrád megye mátrai részén sem lehet megúszni egy új házat 180–200 ezer forintos négyzetméterár alatt.

De nem csupán tönkrement házaik, elsodort értékeik miatt lehetetlenültek el a helyiek. Sokan háziműhelyeikben háztartási faárut – vágódeszkát, fakanalat – gyártottak, ebből éltek, más munka a közvetlen környéken nem nagyon akad. A falu közepén álló vendéglő tulajdonosa, Sztricsek Lászlóné azt mondja: az elmúlt két hónapban kifogytak majdnem minden tartalékukból. A vendéglőt annak idején „oldalba kapta” a víz, elsodorta a berendezést, a gépeket, sárral töltötte fel a pincét. Kinyitni nem tudtak, gyakorlatilag bevétel nélkül maradtak az elmúlt hetekben. A vendéglős nemcsak saját kárára mutat rá: mint mondja, az itt dolgozók is munka nélkül maradtak. Eddig is nehéz volt biztosítást kötni. Ezek után vajon melyik cég szerződik itt bárkivel? – kérdezi.

[caption id="" align="alignleft" width="132"] Két hónapja ennyi maradt a házból.
[/caption]A faluban hetente egymást érik a gyűlések, tájékoztatók, legutóbb éppen egy hete vitatták meg a helyzetet. Többen meglehetősen ingerülten mondták el lapunknak: hiába beszélnek például a kábeltévé rendbetételéről, amikor az egész falu romokban hever. Bár két hónapja volt az ár, a településen még mindig magas a kőhalom, törmelék szegélyezi a patakot, az utakat, sok helyen a tönkretett udvarokat, a házak mentét. Ottlétünkkor elhangzott olyan vád is: csak a kormányzati szemle idején zajlott istenigazából a munka, a gépek jó részét alig egy hét után elvezényelték.

A visszahúzódott Kövicses-patak helyét mutatják a helyiek: a kikotort rész megszakad a falu közepén, a markolók szerintük félbehagyták a meder mélyítését. Sisák Imre polgármester szerint azonban a munkák ütemezése azért zajlik így, mivel a testületet még az ilyen esetekben is kötik a jogszabályok: csak a kárfelmérés, a helyiek igényeinek felmérése, a konkrét engedélyek beszerzése és az esetenként előírt közbeszerzési eljárás után folyhat a munka. A falurészeket összekötő hidat már megerősítették, ottlétünkkor éppen aszfaltozták az egyik sávját. Mint megtudtuk, a falut átszelő patak medrét új irányba szeretnék terelni, hogy esetleges későbbi áradások ne okozhassanak komoly bajt. Mindehhez azonban majd több házat kell lebontaniuk az építőknek.

Az egyik halálra ítélt ház gazdája, Bognár Elekné elmondja: a biztosításukra kapott összeget saját pénzükből egészítették ki, így vettek a faluban másik ingatlant. A család műhelyét szintén tönkretette az ár. – Eddig még eldolgozgattunk, de már semmi kedvünk nincs – teszi hozzá Bognár Elek. Egyelőre azt sem tudják, házuk bontását ki állja.

– Nagyon csekély az, amenynyit szétosztogattak, azokkal kellene foglalkozni, ahol valóban gond van – mondja Gubola Lászlóné. Az idős asszony házán a nyílászárókat kellett kicserélni, a kerítése is romokban hever. Guboláné még az általa egyébként kevesellt segítséget is vonakodva fogadja – ezzel a falubeliek többsége így van. Mint mondja: inkább százszor ő adjon, mint egyszer adjanak neki.

[caption id="" align="alignleft" width="308"] Járható a főút: éppen a korábban tönkrement hidat aszfaltozzák
[/caption]Sisák Imre polgármester szerint további 180 millió mindenképpen kellene védművek építésére, erre azonban sem állami, sem egyéb forrás nincsen. Annak pedig, hogy a korábbi, gondot okozó formában állítsák helyre a patakmedret, a településvezető nem sok értelmét látja.

Mátrakeresztesen lapunknak egyébként olyan névtelen, postai úton feladott levelet mutattak meg, melyben az önkormányzatot és a polgármestert azzal vádolják meg ismeretlen szerzők, hogy rosszul sáfárkodnak a támogatásokból és segélyekből befolyó pénzekkel. A küldeményeket a károsultaknak névre szólóan adták fel. Mindezeket a polgármester érdemben minősíteni sem kívánta, ám annyit hozzátett, az adományokról a segélyszervezetek, míg a befolyt állami támogatások felhasználásáról a település képviselő-testülete dönt. Sisák Imre úgy véli, a levél alantas támadás, nyilván olyanoktól származhat, akik „nem becsülik azok munkáját, akik a kármentesítésben és az újjáépítésben tevékenyen részt vettek”.

Sisák Imre polgármester elmondta: az állam által ígért összesen 155 millió forintból eddig 95 millió érkezett meg. Ezt a pénzt a magánvagyonban keletkezett károk csökkentésére fordítják. Eddig 5 millió forint gyorssegélyt osztottak ki, a többiből az önkormányzat részint ingatlanokat vásárol, részint a helyreállítási munkákat fedezi. Az állami közutakban keletkezett károk elhárítására 97 millió forintot igényeltek, de csak 57 millió forintot kapott a közútkezelő.

Az önkormányzati vagyonban az önkormányzati felmérések szerint 477 millió forintnyi kár keletkezett. A testület ennyit is kért a megyei területfejlesztési tanács vis major keretéből. A tanács, bár jogosnak ismerte el a kérést, két lépcsőben összesen csak 288 millió forintot ítélt a településnek – az eddig átutalt összegből 18 millió forint korábban, további 135 millió forint pedig hétfőn meg is érkezett. A hiányzó 200 millióról még nem tudják, honnan teremtik elő.

katasztrófa után fedél nélkül maradt családok. A helyreállításra és védműépítésre közel 400 millió még mindig hiányzik.

Tibay Gábor Sisák Imre polgármester elmondta: az állam által ígért összesen 155 millió forintból eddig 95 millió érkezett meg. Ezt a pénzt a magánvagyonban keletkezett károk csökkentésére fordítják. Eddig 5 millió forint gyorssegélyt osztottak ki, a többiből az önkormányzat részint ingatlanokat vásárol,

részint a helyreállítási munkákat fedezi. Az állami közutakban keletkezett károk elhárítására 97 millió forintot igényeltek, de csak 57 millió forintot kapott a közútkezelő. Az önkormányzati vagyonban az önkormányzati felmérések szerint 477 millió forintnyi kár keletkezett. A testület ennyit is kért a megyei területfejlesztési tanács vis major keretéből.

A tanács, bár jogosnak ismerte el a kérést, két lépcsőben összesen csak 288 millió forintot ítélt a településnek – az eddig átutalt összegből 18 millió forint korábban, további 135 millió forint pedig hétfőn meg is érkezett. A hiányzó 200 millióról még nem tudják, honnan teremtik elő. „Ez nem is emberi lét”. Holtnerék elpusztult portájuk előtt. A házaspár egy darabig a közeli faluban lakó nagyobbik fiánál húzta meg magát, majd saját garázsukba költöztek be. Tájkép két hónappal „csata” után. A szemközti házat le kell bontani Járható a főút: éppen a korábban tönkrement hidat aszfaltozzák Két hónapja ennyi maradt a házból. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!