Hírek

2005.06.15. 00:00

Magukról állítottak ki bizonyítványt

Érettségi, felvételi, egyetemek, általános iskolák – az oktatási tárca majd minden szinten változtatott az eddigi rendszereken. Az eredmény felemás.

Tibay Gábor

[caption id="" align="alignleft" width="313"] Az érettségizők szenvedték meg legjobban a kiforratlan rendszer hibáit, ráadásul a felvételi vizsgákon is hátrányba kerülhetnek
[/caption]Érettségi-, felvételi-ellentmondások, vélt vagy valós botrányok: a most záruló tanév eseményei mind a jogalkotókat, mind a változásokat elszenvedőket alighanem hosszú évek óta a legkeményebb próbatételek elé állították. Az Oktatási Minisztérium végeredményben az alapszintű képzéstől a felsőoktatásig átgyúrta a rendszer bizonyos elemeit – hol kevesebb, hol több változtatást léptetve életbe. És bár az előkészületek évek óta zajlottak, korántsem lehet azt állítani, hogy minden téren sikeres volt a bemutatkozás.

Szövegesen értékelik az alsós diákokat
Az általános iskolák életében a legfontosabb változás az alsó tagozatosok szöveges értékelésének bevezetése volt. Mindehhez 97 ezer általános iskolai bizonyítványt kellett lecserélni, a régi típusú iratok ugyanis nem voltak alkalmasak a szöveges tájékoztató befogadására. Az értékelés a szakemberek szerint jóval árnyaltabb képet nyújt a kis-iskolások teljesítményéről, a tanárok azonban több okból emeltek kifogásokat a megújuló rendszerrel szemben.

Részint azért nehezményezték az átállást a pedagógusok, mert a szöveges értékelések elkészítése az eddigieknél jóval több feladattal jár, még akkor is, ha az oktatási tárca új fejlesztésű számítógépes programmal segíti a munkát. Többen fel-vetették azt is, vajon egyértelmű lesz-e a megszokott jegyek helyett bevezetett új változat, mivel – bár vaskos szempontgyűjtemény nyújt segédkezet a bizonyítványok kitöltéséhez – az értékelés esetlegesen eltérő normák mentén, tanárok, oktatók személyiségétől befolyásoltan készülhet el.

A közelmúlt híre, hogy több általános iskolába nem érkeztek meg időben az új típusú okira- tok: ehhez hasonló bejelentéseket a fővárosból és vidékről is tettek az intézmények. A szaktárca szerint ugyanakkor a bizonyítványok megfelelő időben elkészültek a nyomdákban, és azokat el is juttatták az azokat időben igénylő iskolákhoz – késlekedést csak a kései megrendelés okozott.

[caption id="" align="alignright" width="117"] Magyar: bűncselekmény történt
[/caption]Botrányosra sikerült az érettségipremier
Az oktatási kormányzat idei tanévre szabott legnagyobb kudarca a kétszintű érettségi bevezetése, a vizsgák lebonyolítása körül kirobbant botrány volt. Azt önmagában nem kérdőjelezték meg a szakemberek, hogy a kétszintű érettségi-felvételi vizsgarendszer bevezetése helyes döntés volt, ám az előkészületek kapcsán több ponton is látszott, lehetnek problémák a vizsgák lebonyolításával. Májusban aztán kiderült, az aggodalmaskodóknak igazuk lett. Az előkészületek során – törvényszerűen – jelentősen bonyolították az eddigi rendszert, a rendszer alkotói többek szerint eleve kódolták a később valóban elő is bukkanó hibákat. Az, hogy a rendszer jóval összetettebb, mint korábban volt, teljesen egyértelmű: a közös érettségi-felvételi eljárás miatt ugyanis gyakorlatilag minden tárgyból írásban is vizsgát kellett tenniük a diákoknak. Ráadásul az új rendszerben a tételeket nem a televízióban és a rádióban ismertették, hanem előre gyártott több százezernyi tesztlapot juttattak el a több mint 1100 vizsgáztató intézményhez.

A tesztek gyártását azonban hónapokkal a vizsgák előtt megkezdték, a kész feladatlapokat pedig egy – elvileg – szigorúan őrzött raktárban tárolták addig, míg azokat az iskoláknak át nem kellett venniük. Az intézmények egy része azonban eleve aggódott amiatt, hogy megfelelő biztonsági kiépítés és felszerelés híján vélhetően nem tudják garantálni a tételek biztonságát. Mindez már az írásbelik megkezdése előtti napon igazolódott: a középszintű magyarvizsga-tételek mindeddig ismeretlen forrásból kikerültek a vizsgázókhoz – ugyancsak így jártak a kedden íratott matematika feladatlapok is. A tárca és az illetékesek eleinte még elszigetelt esetekről beszéltek. A szerdai történelem-megmérettetés előtt, kedd délután azonban már nem lehetett tovább úgy tenni, mintha mi sem történt volna: a történelemtételeket lényegében adták-vették a diákok, többek között az interneten is terjesztették.

[caption id="" align="alignleft" width="117"] A matekérettségit újraírták
[/caption]Magyar Bálint oktatási miniszter hosszas vitát gerjesztve végül megsemmisítette a középfokú matekvizsga eredményeit, és új vizsgát rendelt el: akiknek továbbtanulásukhoz kellett, május végén újraírták a matekvizsgát, a többieknek a középiskolai utolsó jegyüket vezették az érettségi bizonyítványba. Valamenynyi hátralévő vizsga összes tesztlapját újragyártották, és csak a vizsgák napján juttatták el az intézményekhez. A rendszer kisebb hibákkal ugyan, de ezúttal működőképesnek bizonyult.

Az idei matúra nemcsak az eddigi legbonyolultabb, hanem a legdrágább vizsga is volt: az oktatási tárca eredetileg elkülönített 1,6 milliárd, a Belügyminisztérium további 1,3 milliárd forintos kerete mellett további legalább 400 millió forintba került az érettségi. Az Oktatási Minisztérium szerint az érettségi tételek nyilvánosságra kerülésével „egyszerű, ám nagy kárt okozó” köztörvényes bűncselekmény történt, az ellenzék azonban úgy vélte, megkerülhetetlen a tárca és vezetője felelőssége. Végül nem járt személyi következményekkel a kudarc. A lapok nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban vizsgálatot kezdeményezett a Nemzeti Nyomozóiroda: eddig három gyanúsítottat hallgattak ki, a nyomozás jelenleg is tart.

Igazságtalannak tartják a felvételipont-számítást
Többen azt is sérelmezték, hogy a megújult matúra esélyegyenlőtlenséget szül a korábban vizsgázók és az idén érettségizők között. Emlékeztetőül: az eddigi vizsgarendszert és felvételit váltotta ki a kétszintű eljárás. A diákok eldönthették, középszinten vagy emelt szinten vágnak-e neki záróvizsgáiknak. Az emelt szintű megmérettetésnek a felvételi során van különleges szerepe: az egyetemek többsége – a nyelvszakok kivételével – ugyan nem írta elő feltételül a komolyabb vizsgatételt, az emelt szintű megmérettetésért azonban pluszpontokat ad.

Nem mindegy azonban, kinek miért és mennyit: míg a korábban érettségizők a szerzett jegyükből számított maximumpontot vehetik alapul, addig az idén maturálók eredményéből százalékos rendszerrel számítják a felvételi pontokat. Ez pedig azt jelenti, többet – vagyis a maximum felvételi pontot – ér egy tavalyi ötös, míg egy ugyanolyan erőfeszítéssel megszerzett idei jeles a százalékos értékelésben lehet, hogy néhány pontos veszteséget eredményez. Emellett a korábban vizsgázottak az érettségijegyük mellett új, emelt szintű vizsga letételével további pluszpontokat szerezhettek, ráadásul úgy, hogy az ezért járó pluszpontot már minimális teljesítmény mellett megkapják, és a korábban szerzett pontjaik sem vesznek el.

A fentiek miatt még februárban az Alkotmánybírósághoz fordult az érintett szülők egy csoportja: a taláros testület mindeddig azonban nem foglalt állást a kérdésben. Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman és a Magyar Rektori Konferencia azonban lényegében igazat adott a panaszosoknak. A felvételi feketeleves azonban minden bizonnyal még hátravan: kérdés, hányan érzik majd sérelmesnek és igazságtalannak a ponthatárok meghúzása után azt, hogy kimaradtak a főiskolákról, egyetemekről.

Felsőoktatás: törvény az alkotmánybíróknál
A felsőoktatás modernizációjára készülve hosszas egyeztetés után született meg az új felsőoktatási törvény szövege, melyet májusban el is fogadott a parlament koalíciós többsége. Magyar Bálint szerint a reformok egyaránt érintik az intézményirányítást, a képzést és a finanszírozást. Mindezek szerint új egyetemi irányító testületek jönnének létre, az európai gyakorlatnak megfelelően kétszintűvé válna a képzés, a jogszabály nem titkolt célja az sem, hogy magántőke kerüljön az egyetemi rendszerekbe.

A felsőoktatás átalakítása már csak azért is kívánatos volt – állítják a szakemberek –, mert a jogszabályi környezet nem követte az elmúlt évek változásait – többek között változtak a képzési feladatok, többszörösére nőtt a hallgatói létszám. Ám hogy a dolog koránt sem egyértelmű, jelzi: Mádl Ferenc az Alkotmánybírósághoz fordult a törvénnyel kapcsolatban. Az államfő a jogszabály több passzusát is az alaptörvénynyel ellentétesnek tartja. A köztársasági elnök szerint a törvény több ponton sérti a tudományos élet szabadságát és sérti az egyetemi autonómiát is. Az Alkotmánybíróságra így újabb, oktatási területtel kapcsolatos döntés vár: a taláros testület pedig – kényszerűen tolva a reformok kezdetét – ismételten a parlament elé utalhatja a felsőoktatás ügyét.

A tanév nagy kérdése volt, hogy a végállomásig robogott-e a Sulinet Expressz

Az elmúlt egy évben jelentősen változott a Sulinet-kedvezmény: mint ismert, a kormány korábban azzal a szándékkal alkotta meg a rendszert, hogy jelentősen növelje a családokban a számítógépek számát. Tavaly a követelményeken változtatva lényegében mindenkinek elérhetővé tették a különféle számítástechnikai eszközök adókedvezményes vásárlását – igaz, rászorultságtól függően eltérő mértékben. Az adatok szerint 2004 végéig mintegy 45 milliárd forint volt a Sulinet Expressz forgalma. A kritikusok szerint azonban a Sulinetre fordított pénz nem pontosan oda került, ahová szánták: sokan nem számítástechnikai alapfelszerelésekre – számítógépre, kiegészítőkre – fordították a kedvezményt, hanem szórakoztatóelektronikai eszközöket vásároltak.

Kedvelt élelmiszerek a „büfés feketelistán”: búcsú a Túró Ruditól

Az oktatási tárca a közelmúltban összeállította az iskolai büfékben szerintük forgalmazható élelmiszerek listáját. A tilalmi listát a tárca kérésére az Egészségügyi Minisztérium szakértői állították össze, akik többek között a lekváros buktát, a kakaós csigát, a sós kiflit nem javasolják a gyerekeknek, de gyümölcsjoghurtot, müzliszeletet sem lenne kívánatos árulni az iskolai büfékben.

A szakemberek többsége abszurdnak tartja a tervezett tilalmat, mondván: nem lehet törvényekkel szabályozni, hogy mit ehetnek a diákok és mit nem. A tárca nem csupán a hagyományos büfékben tenne rendet: a különféle üdítőket, édességeket árusító automatákra is érvényes lenne az előírás. Az intézmények a tervek szerint csak olyan céggel köthetnének szerződést, amely vállalja, hogy a büfé szabályosan működik.

Tibay Gábor A tanév nagy kérdése volt, hogy a végállomásig robogott-e a Sulinet Expressz Az elmúlt egy évben jelentősen változott a Sulinet-kedvezmény: mint ismert, a kormány korábban azzal a szándékkal alkotta meg a rendszert, hogy jelentősen növelje a családokban a számítógépek számát. Tavaly a követelményeken változtatva lényegében mindenkinek elérhetővé tették a különféle számítástechnikai eszközök adókedvezményes vásárlását – igaz, rászorultságtól függően eltérő mértékben. Az adatok szerint 2004 végéig mintegy 45 milliárd forint volt a Sulinet Expressz forgalma. A kritikusok szerint azonban a Sulinetre fordított pénz nem pontosan oda került, ahová szánták: sokan nem számítástechnikai alapfelszerelésekre – számítógépre, kiegészítőkre – fordították a kedvezményt, hanem szórakoztatóelektronikai eszközöket vásároltak. Kedvelt élelmiszerek a „büfés feketelistán”: búcsú a Túró Ruditól Az oktatási tárca a közelmúltban összeállította az iskolai büfékben szerintük forgalmazható élelmiszerek listáját. A tilalmi listát a tárca kérésére az Egészségügyi Minisztérium szakértői állították össze, akik többek között a lekváros buktát, a kakaós csigát, a sós kiflit nem javasolják a gyerekeknek, de gyümölcsjoghurtot, müzliszeletet sem lenne kívánatos árulni az iskolai büfékben.

A szakemberek többsége abszurdnak tartja a tervezett tilalmat, mondván: nem lehet törvényekkel szabályozni, hogy mit ehetnek a diákok és mit nem. A tárca nem csupán a hagyományos büfékben tenne rendet: a különféle üdítőket, édességeket árusító automatákra is érvényes lenne az előírás. Az intézmények a tervek szerint csak olyan céggel köthetnének szerződést, amely vállalja, hogy a büfé szabályosan működik. Az érettségizők szenvedték meg legjobban a kiforratlan rendszer hibáit, ráadásul a felvételi vizsgákon is hátrányba kerülhetnek Magyar: bűncselekmény történt A matekérettségit újraírták -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!