KÍNAI NAGY UGRÁS A SZÁZ LÉPÉSRE

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A negyvenmilliárd dolláros mérlegtöbbletet termelő Kína Magyarországon fogja kiépíteni európai hídfőállását. Budapest Pekingből nézve az öreg kontinens kapuja. A Hungexpón hetven kínai vállalat állított ki. Kinek lesz ez jó?
[/caption]Piros dobozos Sanghai cigerattát szív az öltönyös kínai csúcsmenedzser a Hungexpó D épülete előtt. A dohányzó a kínai Nagy Ugrás vezéralakja, a Kínai Vasútépítő Társaság katalógusában látom viszont később. Cége 30 ezer kilométer vasutat épített meg Kínában és Afrikában, de hidak és felhőkarcoló negyedek megépítését is magáénak mondhatja. Félrebillentett fejjel, halk szakmai háttérbeszélgetést folytatnak a Hotel Expo viharvert torornyépületére mutogatva, azt teszik rendbe képzeletben. Mert lenne rajta munka. Odabenn vörös szőnyeg, a bejárattal szemben óriásposzter. Mádl Ferenc köztársasági elnök kezet fog a kínai elnökkel a Sándor Palota erkélyén. Háttérben a Duna és a Parlament. A kínai hölgyek és urak a kép elé állnak, és lelkesen fényképezik egymást. Mint egy hangyabolyban, nincs ütközés. Senki nem szól vissza, hogy azt ő nem csinálja, hanem végrehajt, kérdés nincs. Egyikük kékszínű kettes létrát cipel. Arra mászik fel a megnyitóra összehívott tömegben, hogy onnan fotózhassa a dísztribünt. Közben fúvósszenekar játszik egy erőteljesen hömpölygő darabot. Száz méteres vörös szőnyegen besétál Medgyessy Péter utazó nagykövet a népes és büszke díszvendégsereggel, akiket zakóra tűzött virág különböztett meg másoktól.

[caption id="" align="alignright" width="320"] Mádl Ferenc köztársasági elnök és Ju Jin-tao kínai elnök óriásposzteren
[/caption] Kína kommunista állam, létezik ugyan nyolc kisebb párt, de ezeknek el kell fogadniuk a Kínai Kommunista Párt egyeduralmát. Kína 9,5 millió km2-es területében Magyarország szászszor férne el. Lakóinak száma 1,3 milliárd. Az egy főre jutó GDP Kínában 5600, Magyarországon 11 ezer dollár. Kínát 56 népcsoport lakja, a legnagyobb a han nemzetség, amely a lakosság hatvan százaléka. Ebbe sok nem han nemzetiséghez tartozó csoportot erőszakkal soroltak be. Hivatalos államnyelvük a mandarin. Kínában a GDP felét befektetik, míg Magyarországon annak egyötödét. A munkanélküliség Kínában 10, Magyar-országon 6,3 százalékos.

Medgyessy szerint erős élénkülés várható a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokban. A ma véget érő nyári kiállítás csak a kezdet. Ősszel hongkongi üzletemberek érkeznek Magyarországra, hogy eldöntsék: Prágába vagy Budapestre építsenek logisztikai központot. Sanghajban tartják a 2010-es Világkiállítást, Medgyessy abban állapodott meg a város vezetésével, hogy a beruházásról időben értesítik a magyar vállalkozókat, hogy beszállítóként részt tudjanak venni az előkészületekben. Az utazó nagykövetnek a tekintélyelvű Kínában és a Hungexpón kialakult kis Kínában is szemmel láthatóan növeli a renoméját, hogy egy közép-európai ország volt miniszterelnökével tárgyalnak. „Medgyessy Péter hangoztatta, hogy Magyarország beszállítóként részt kíván venni a pekingi olimpia előkészületeiben” – adta hírül az Új Kína hírügynökség.

A kínai vita ma még arról szól, hogy míg az USA nem engedi be a kínai textílipart, addig Brüsszel leült Pekinggel megtárgyalni a korlátozást. Az olcsó ázsiai árak megölik a nyugat-európai veresenytársakat, de ez csak az egyik szempont. Mert míg a lapok arról cikkeznek, micsoda exportdömping érkezik a világba a kínai konténerekben, alakul az új téma: mekkora tőke-export-dömping várható a 20-40 milliárdos mérlegtöbbletet felhalmozó kommunista országból a fejlett világba. A Hungexpón szolgálatkész kínaiak mutatják a többszintű, tengeröblöket átívelő új hídjaikról készült felvételekeiket, a Manhattan mintájú, csak éppen tízszer akkora területeken elterülő negyedeket, mozdonyokat, erőműveket, duzzasztógátakat és tenger alatt lefektetett kábeleiket. Ahogy leesett állal nézelődünk, a táskámban lapuló könyv néhány bekezdése jár a fejemben. A könyv szerzője a Világbank alenöke. Az egyik fejezet a kínai figura sikerét boncolgatja. Joseph E. Stiglitz azt jelöli meg okként, hogy ortodox közgazdasági receptet követtek, de nem azt, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előírt volna. Fél évszázada is tanított tanácsokat fogadtak meg. Eszerint gazdasági hanyatlás esetén „expanzív”, terjeszkedő gazdasági politikát kell folytatni. Kína sikeresen menekült előre, mert míg a nyitott tőkepiacokkal rendelkező országokban csökkent a jövedelem, addig Kínáé nőtt.  A kiállítás standjai között sétálva látom, itt is verik a blattot francia kártyával, csak éppen nem kartondobozokon.

Kínában lekötetelen erők vártak a közösségi beruházásokra. A cégek állami kézben maradtak, és nem engedték őket hitelhez jutni, míg bevételt nem szereztek. Attól féltették ugyanis a vállalatokat, hogy megrendelés nélkül a hitelt nem tudják visszafizetni, s így a bankrendszer is meggyengült volna. Kína felismerte a közgazdasági feladatok, a politikai és társadalmi stabilitás közötti összefüggést, amelyről a Nemzetközi Valutaalap szokása szerint nem vett tudomást – írja könyvében a Nobel-díjas amerikai szerző.

Az van Magyarországnak, ami Kínának nincs

– Miért jó az Magyarországnak, ha Kína európai hídfőállásnak tekinti a Kárpát-medencét? Mit lépnek az EU gazdaságpolitikusai arra, hogy Magyarország Európában elsőként enged be ipari és technológiai kiállításra hetven kínai állami vállalatot? – Egy hídfőállás sosincs ingyen – válaszolta Csaba László közgazdász. – Kína mérlegtöbblete 20 és 40 milliárd dollár között mozog évente, az EU tagállamoké egészében ez 60-80 milliárd dollár. Japán és az Egyesült Államok mellett Kína a legnagyobb tőkeexportőr. Ha a kínaiak Magyarországon alakítják ki európai hídfőállásukat, arra lesz szükségük, ami nekik nincs meg. Az exportvezérelt Kína nyersanyagban és olcsó munkaerőben gazdag, de mindez Ázsiában marad. Európában nekünk van, ami Kínának nincs. Helyismeretünk, szakértelmünk, megrendelésre váró cégeink. A munkaerőt nem hozzák ide – legfeljebb a szakácsot –, adót és a társadalombiztosítást ide fizetik, a jelenlegi tb befizetések 80 százaléka külföldi cégektől származik. Még az EU-nak sincs hatásköre arra, hogy a vevő és eladó régi keletű versenyét feloldja. Hollandiából és Belgiumból nem érkezik elég befektetés, ezért az európai nemzetgazdaságok más megoldást keresnek. Az, hogy ez nem tetszik például a német vagy a francia sajtónak, amely egyébként is a csatlakozó „szegény rokonokat” okolja a hanyatlásért, csaknem természetes. Marxnak abban igaza volt, hogy a tőkének nincs hazája – idézte Csaba László egyetemi tanár. Völgyes Iván amerikai politológia professzor, aki a General Electric-et Magyarországra hozta, Marxot a maga módján egészítette ki: „A tőkének nincs hazája, a hazának nincs tőkéje.”

– Egy hídfőállás sosincs ingyen – válaszolta Csaba László közgazdász. – Kína mérlegtöbblete 20 és 40 milliárd dollár között mozog évente, az EU tag-államoké egészében ez 60-80 milliárd dollár. Japán és az Egyesült Államok mellett Kína a legnagyobb tőkeexportőr. Ha a kínaiak Magyarországon alakítják ki európai hídfőállásukat, arra lesz szükségük, ami nekik nincs meg. Az exportvezérelt Kína nyersanyagban és olcsó munkaerőben gazdag, de mindez Ázsiában marad. Európában nekünk van, ami Kínának nincs. Helyismeretünk, szakértelmünk, megrendelésre váró cégeink. A munkaerőt nem hozzák ide – legfeljebb a szakácsot –, adót és a társadalombiztosítást ide fizetik, a jelenlegi tb befizetések 80 százaléka külföldi cégektől származik.

Még az EU-nak sincs hatásköre arra, hogy a vevő és eladó régi keletű versenyét feloldja. Hollandiából és Belgiumból nem érkezik elég befektetés, ezért az európai nemzetgazdaságok más megoldást keresnek. Az, hogy ez nem tetszik például a német vagy a francia sajtónak, amely egyébként is a csatlakozó „szegény rokonokat” okolja a hanyatlásért, csaknem természetes.

Marxnak abban igaza volt, hogy a tőkének nincs hazája – idézte Csaba László egyetemi tanár. Völgyes Iván amerikai politológia professzor, aki a General Electric-et Magyarországra hozta, Marxot a maga módján egészítette ki: „A tőkének nincs hazája, a hazának nincs tőkéje.”

A negyvenmilliárd dolláros mérlegtöbbletet termelő Kína Magyarországon fogja kiépíteni európai hídfőállását. Budapest Pekingből nézve az öreg kontinens kapuja. A Hungexpón hetven kínai vállalat állított ki. Kinek lesz ez jó? Mádl Ferenc köztársasági elnök és Ju Jin-tao kínai elnök óriásposzteren -->