Kétezer éves magokat csíráztattak ki

A magvak a masadai ásatások folyamán kerültek elő, Júdea sivatagi erődjéből, ahol a zsidók maroknyi csoportja i. e. 73-ban öngyilkos lett inkább, mintsem megadja magát a rómaiaknak. A kutatásokat Sarah Sallon, a jeruzsálemi Louis Borick természetgyógyászati kutatóközpont tudósa vezette. A kutató közölte: a radiokarbon kormeghatározás (C 14) szerint ezek a legrégebbi magvak, amelyek kicsíráztak. Az eddigi rekordot egy 1200 éves kínai lótuszmag tartotta. Michael Kruse, a németországi Hohenheim Egyetem tudósa, a történeti botanika szakértője ugyan nem vett részt a kutatásban, ám az eredményeket „nagyon ígéreteseknek” tartja. „Érdemes kutatnunk olyan ősi magvak után, amelyek nagyon száraz vidéken éltek. A természet újfent példát mutat arra, hogyan tehetjük jobbá környezetünket.”

A kis pálmacsemetét Matuzsálemnek nevezték el a bibliai aggastyánról, aki 969 évig élt. A növényke most 30 cm magas. A kutatócsoport tagjai egyik levelét DNS-vizsgálatnak vetették alá abban a reményben, hogy az antik növény genetikai sajátosságai felfedik azokat a gyógyászati erényeit, amelyek a modern fajokból eltűntek. Júdea híres datolyapálmái mára kihaltak, és az Izraelben ma élő növények iraki és Kaliforniából importált fajok. Sarah Sallon szerint a kutatás nem csupán történelmi érdekesség, az orvostudomány fejlődését is segíti. A régi idők datolyáit ugyanis „gyakran használták fertőzések, daganatok gyógyítására… Úgy véljük, hogy a régi fajok a jövendő növényei lehetnek” – tette hozzá a tudós.

Az izraeli kutatók figyelmesen követik Matuzsálem növekedését. Megfigyelik és feljegyzik a mai fajoktól való eltéréseit. Annyi máris látszik, hogy a kis pálmafa első levelei sokkal nagyobbak, mint amelyeket a modern fajokon megfigyeltek. Ha a növény életben marad, és nőnemű, akkor harminc év múlva hoz gyümölcsöt. De genetikai vizsgálata akkor is izgalmas, ha hímnemű a datolyapálma. Külön érdekesség, hogy a növény – Phoenix dactylifera – a mitológiai főnixmadár nevét viseli, amely újjászületik önnön hamvaiból. Az ókori fáraósírokba is datolyamagvakat helyeztek, mint a halhatatlanság jelképeit.