Karlendítés a kereszteződésben

[caption id="" align="alignleft" width="292"] A II. kerületi Törökvészi és Gábor Áron út kereszteződésében két hete gyakorolnak a szakközepesek. Az autósok többsége nem érti a karjelzéseket.
[/caption]– Ezt a jelet legutóbb könyvben láttam – mondja sajnálkozva Takács Zsanett, aki közel tíz éve szerezte meg jogosítványát. – Nem szeretek ilyenkor első lenni a kereszteződésben, mert már nem emlékszem az egyes mozdulatok jelentésére. – Főleg a kanyarodásra vonatkozó karjelzések felismerése okoz gondot a vezetőknek – véli Lepsényi László őrnagy. Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola oktatója szerint a KRESZ felületes tanítása és tanulása áll a probléma hátterében. Gyakori vád a rendőrökkel szemben, hogy a dugók megszüntetése helyett, csak azok méretét nagyobbítják tevékenységükkel. – Mi nem bohóckodni állunk ki. A rendőr hatékonyabb a jelzőlámpáknál, mert alkalmazkodik az aktuális forgalomhoz. Ha mindenki betartaná a szabályokat, gyorsabban lehetne haladni – teszi hozzá Lepsényi őrnagy.

Az autósoknak azonban más a véleményük. – Szerintem csak feltartanak bennünket a rendőrök. Egyes sávokat hosszú percekig engednek, a másiknak meg ripsz-ropsz álljt mutatnak. Így alakulnak ki a dugók – mondja Pénzes Balázs joghallgató, aki másfél éve rendelkezik vezetői engedéllyel.

A rendészeti szakközépiskola tanulói két hete gyakorolnak egy Törékvész úti kereszteződésben. Szerintük a nők bizonytalanok, míg a férfiak hajlamosak teljesen figyelmen kívül hagyni a rendőrt. – Néha mintha ott se lennék. Csak mennek, amerre kedvük tartja! – panaszkodik Schottner András (20), elsőéves hallgató. Azonban ő nem lát különbséget a nemek között. – Egyaránt nem tudják értelmezni a mozdulataimat. Tízből hat nem tartja be a KRESZ-t.

Farkas Erzsébet alezredes úgy gondolja, hogy nem csak az autósok felkészültségével van gond. – Kevesen tudják, de a forgalomirányító karjelzések ugyanis a gyalogosokra is vonatkoznak. Mivel ők nem ismerik fel a jeleket, így nem is tudhatják, nekik mikor szabad átmenni. Ez nagyon balesetveszélyes – mondta lapunknak a tiszthelyettesképző oktatója.

Természetesen az autóstársadalom is megosztott. Bőven akadnak olyanok, akik pozitívan értékelik a rendőrök munkáját. Közéjük tartozik Kádár Vera, aki szerint a forgalomirányító karlengetés egyáltalán nem bonyolult. – Valljuk be őszintén: a sárgán villogó lámpáknál minden jobb. Akkor ugyanis teljes a káosz. A rendőrökkel legalább halad a sor – nyilatkozta magabiztosan a fiatal lány. A lényeget talán Lepsényi László őrnagy foglalta össze. Szerinte kölcsönösen türelmesnek kell lenni, és minimum ötévenként át kell ismételni a KRESZ-t.

Jobb, mint az irodában

A rendőrtanoncok felmenői között gyakran akad olyan, aki hosszú évek óta valamelyik fegyveres szervnél szolgál.

A hallgatók szerint a közlekedési morál nagyon rossz hazánkban. Izgalmasnak tartják a forgalomirányítást, főleg az irodai munkához képest.

A sofőröket többféle szempont alapján lehet kategorizálni. Vezetési stílusuk szerint megkülönböztethetünk bizonytalan, virtuskodó és rutinos volántekerőket.

A hallgatók szerint a közlekedési morál nagyon rossz hazánkban. Izgalmasnak tartják a forgalomirányítást, főleg az irodai munkához képest.

A sofőröket többféle szempont alapján lehet kategorizálni. Vezetési stílusuk szerint megkülönböztethetünk bizonytalan, virtuskodó és rutinos volántekerőket. A II. kerületi Törökvészi és Gábor Áron út kereszteződésében két hete gyakorolnak a szakközepesek. Az autósok többsége nem érti a karjelzéseket. -->