Jaj a feketedajkaságnak!

Kertész, bébiszitter, bejárónő alkalmazásáért is bírságolhat januártól az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), ha az külföldi, és nincs munkavállalási engedélye. A munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény átfogó módosításához készült koncepció szerint azok, akik magánháztartásban foglalkoztatnak külföldit – akár erdélyi vagy kárpátaljai magyart –, büntethetők lesznek. Ha a magánszemélyt feketefoglalkoztatáson kapja az OMMF, a munkaügyi felügyelők a minimálbér kétszeresének megfizetésére kötelezhetik a háztartást. Ha ismét előfordul a külföldi feketén foglalkoztatása, akkor már a legkisebb kereset négyszeresére emelkedik a büntetés. Vagyis a mostani minimálbérrel kalkulálva, minimum 114 ezer, maximum 228 ezer forintra bírságolható, aki így alkalmaz takarítónőt vagy karbantartót.

Nem világos, hogy az OMMF hogyan, milyen módon ellenőrzi a háztartások feketefoglalkoztatását – vetette fel Varga Péter ügyvéd. Véleménye szerint legfeljebb csak feljelentés alapján vizsgálódhatnak a ház körül a munkaügyi felügyelők. Az OMMF elképzelései szerint célszerű lenne, ha a munkaügyi határozatok végrehajtását a kormány azzal segítené, hogy a kiszabott bírság köztartozásnak minősülne. Így a kirótt büntetések adók módjára behajthatók lennének. Ez leginkább nem a magánháztartások szankcionálását érintené, sokkal inkább a vállalkozásokat.

A munkaügyi ellenőrzési rendszer átalakításának terve várhatóan július 27-re készül el, szeptember elsején kerül a parlament elé, és januárban léphet legkorábban életbe. Az OMMF az előzetes koncepcióban már most azt kérte, váljon lehetővé a munkaügyi felügyelők számára, hogy információkat kapjanak a külföldi állampolgároknak kiadott munkavállalási engedélyekről. Arról egyelőre nincs információ, hogy az új szankciórendszer valóban csak a külföldiek feketefoglalkoztatását bünteti-e a háztartásokban vagy később kiterjesztik a szigort a hazai bejárónőkre, kertészekre is.

Bartal Anna Mária kutatásának adatai szerint az egyik legkevésbé törvénytelennek tartott feketemunka épp a bejárónő, takarítónő foglalkoztatása. A rejtett gazdaságban zajló és háztartásokban rejlő munkaerő-kapacitást vizsgáló tanulmány szerint ezeknek a munkáknak a sajátossága, hogy mindkét fél, a munkaadó és a munkavállaló is úgy véli, ő magánemberként vesz részt az együttműködésben, vagyis ez nem feketefoglalkoztatás.

Varga Péter szerint aggályos, miként nyer bizonyítást, hogy például egy erdélyi magyar, aki a házkörüli munkát végzi, valóban feketemunkás-e, vagy csak baráti segítséget nyújt. A bizonyítás azért is kérdéses, mert Bartal Anna Mária kutatása szerint a lakosság 41 százalékával fordult elő az elmúlt egy-két évben, hogy például lakásépítésben segített rokonának, barátjának. Az ellenszolgáltatás nélkül, háztartásokban végzett „baráti segítség” értéke egy főre vetítve átlagosan 75992 forint évente.