Hűsítő miatt fő a munkaadó feje

[caption id="" align="alignleft" width="258"] Szerencsések az irodai dolgozók, ha innivalót kapnak. A jogszabályok szerint ugyanis a légkondicionált helyiségekben nem jár védőital.
[/caption]A nyár hosszú és forró, a szabadság rövid: a fennmaradó időben dolgozni kell, ha hőguta kerülgeti is az embert. Legjobban a korszerű, légkondicionált irodaházakban dolgozók viselik a meleget: számukra valóságos megváltás, ha beülhetnek a hűvös irodába. A munkáltató azonban nem jár jól, ha ezeken a helyeken dolgozó alkalmazottainak ásványvizet vásárol, és azt költségként kívánja elszámolni. – A védőital csak azoknak a munkavállalóknak jár, akik melegben dolgoznak – mondta el a Reggel kérdésére dr. Raffai Mária, az ÁNTSZ osztályvezetője. Az irodaházakban dolgozóknak mégis jó a soruk, mert sok helyen található olyan automata, amely ingyenesen tiszta és hűtött, valamint választható szolgáltatásként szénsavval dúsított vizet adagol. Ráadásul a munkáltatót sem kell félteni attól, hogy megbünteti az APEH. Ugyanis ezeket a vízadagoló berendezéseket általában ital- és ételautomatákat üzemeltető cégek helyezik el az irodaházakban ingyenesen, illetve cserébe azért, hogy ugyanott pénzes automatákat is üzemeltethetnek. Mivel nincs pénzmozgás, számla sincs, az adóellenőrök nem is értesülnek a védőital kiszolgálásáról.

A legutóbb 2002-ben – és már az Európai Unió jogharmonizációs igényeinek megfelelően – módosított rendelet szerint zárt munkahelyen 24 Celsius-fok felett kötelező védőitalt adni. A határértéket nem egyszerűen hőmérővel mérik meg. Meghatározása kifejezetten bonyolult, az egyszerű munkavállaló vagy munkáltató számára nem is megfejthető számításon alapul. A hőmérővel mért hőmérsékletet, a páratartalmat és a légmozgást kell figyelembe venni ahhoz, hogy kiderüljön, mikor kötelező a védőital. – A mindennapi gyakorlatban mégsem olyan bonyolult a rendelet végrehajtása, mint ahogyan első pillantásra látszik – nyugtatott meg bennünket a doktornő. A jogszabály ugyanis azt rögzíti, hogy a zárt térben tevékenykedőknek 24 C-fok felett 14-16 fokos vizet kell biztosítani. Ennek a feltételnek a csapvíz teljességgel megfelel. Tehát azokon a munkahelyeken, amelyek rendelkeznek vezetékes vízzel, óránként lehetővé kell tenni a munkavállalóknak, hogy kimehessenek a mosdóba.

Más a helyzet az olyan munkahelyeken, ahol nincs vezetékes víz. Vagy azért, mert lakott településtől távol van, például mezőgazdasági munkák esetében. Vagy azért, mert nem telephelyen, hanem közterületen folyik a munka, mint az útépítés. Ezekben az esetekben a munkáltatónak biztosítania kell palackban vagy más kiszerelésben a védőitalt, ami lehet sima ivóvíz, de ásványvíz vagy ízesített, alkoholmentes alacsony cukortartalmú vagy mesterséges édesítőszerrel ízesített ital. A munkaadónak azonban hihető és magyarázható mennyiségű italt lehet csak költségként elszámolni. Ha az utólagos adóellenőrzéskor az adóhatóság úgy értékeli, hogy az indokoltnál több ásványvizet kíván a munkáltató elszámolni, akár az is előfordulhat, hogy természetbeni juttatásnak minősítik, ami 44 százalékkal adózik. Ha az adóhatóság gyanúsnak tartja a nagy ásványvízszámlát, egyedi vizsgálatot kezdeményezhet az ÁNTSZ-nél a védőitaladás jogszerűségéről.

A kényszervállalkozóknak nem jár innivaló

A jogszabályban leírtak azonban csak a munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkoznak. A kényszervállalkozókra, feketén dolgozókra értelemszerűen nem. Vidéken kevéssel jobb a helyzetük, legalábbis a foglalkoztatók szerint. Tíz megkérdezett építőipari vállalkozó közül négyen biztosítanak ásványvizet a náluk dolgozó munkatársaiknak.