Hetven forint veszteség a karajon

A magyar húságazat sikeresen váltott a kelet-európai piacokról a nyugatiakra, és sikerült a hazai adottságokat is javítani. Ám a rossz struktúra miatt a gazdálkodó szervezetek mégis komoly veszteségeket szenvednek el. Az egyre komolyabbá váló bajoknak ez csak az egyik forrása.
A másik az Európai Unióval van összefüggésben, mert új tagállamként nekünk nem csak a piaci versenyben kell helytállnunk, hanem a támogatásokért folyó küzdelemben is. Ez utóbbiban viszont nem sok eredményt tudunk felmutatni.
Mindez hátrányosan érinti a magyar állattartó gazdákat és a henteseket is. Menczel Lászlóné, a húsiparosokat tömörítő szövetség titkára szerint az egyik alap-probléma az, hogy külföldön alacsonyabbak a hulladékmegsemmisítési költségek, az állatorvosi és húsvizsgálati díjak, ráadásul nálunk ezeket képtelenség érvényesíteni az eladási árban. Vagyis a jó minőségű magyar termék olcsóbban jut a fogyasztókhoz, mint amennyire reális lenne.
A termelők helyzetének javítását nem segítik a kereskedők sem. Emiatt leginkább az áruházláncokra panaszkodnak. Főleg amiatt, hogy előnytelen szerződéseket kényszerítenek rájuk. Az alacsony átvételi ár mellett még velük fizettetik meg az úgynevezett polcpénzt, a reklámköltségeket, továbbá a nyitási díjat. Erről egyébként a kereskedelmi szövetség főtitkára, Vámos György úgy vélekedik, hogy ez nem magyar találmány, s ez így van világszerte. A hipermarketeket a színházakhoz hasonlította; mondván, hogy ott is többet kell fizetni a jobb helyekért.
Hangsúlyozta viszont, hogy a kereskedők szeretnének hosszú távú szerződéseket kötni, de ezt csak azokkal teszik meg, akik minőségi árut kínálnak, kedvező áron. Azt pedig senki ne várja az értékesítést végzőktől, hogy magasabb legyen a beszerzési ár, mint az eladási.
Az átadási árak minimum tíz-százalékos emelésére volna szükség, hogy megállítható legyen húsfeldolgozó üzemek vesztesége, mondta tegnap a Hússzövetség elnöke, Jankó Ferenc. A karaj önköltsége 870 forint kilónként,  miközben csak 800 forint körüli áron tudják a feldolgozók ezt a húsfajtát értékesíteni. 

Csak az marad a szakmában életben, aki lépést tud tartani a fejlődéssel

Palatin Imre, a tatabányai húsüzem tulajdonos ügyvezetője több mint 40 éve van a szakmában. Úgy látja, hogy csak az maradt életben, aki lépést tartott a fejlődéssel. Ám az ő helyzetüket is nehezítik azok, akik otthon feketén vágnak, s nem kell betartaniuk semmilyen előírást. Szomorúnak tartja, hogy Európa számos országában támogatják a hústermelőket, nálunk viszont nem. Ennek ellenére tavaly felépítettek egy EU-szabványnak is megfelelő feldolgozó üzemet, melynek termelése 60 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez is mutatja, hogy van igény a minőségi termékekre.

Ellentétes tendencia érvényesült a nagykőrösi Dónáth Élelmiszeripari Kft.-nél, ahol a termelés 80 százalékkal csökkent az EU-hoz való csatlakozásunk óta. A családi vállalkozás emiatt közétkeztetéssel próbál talpon maradni. Ezt úgy oldják meg, hogy egy háromszáz személyre főző konyhát látnak el nyersanyaggal. Igaz, ehhez már nincs szükségük 16 alkalmazottra, mint korábban, hatan

is elegen vannak. (szi-bi)

Ellentétes tendencia érvényesült a nagykőrösi Dónáth Élelmiszeripari Kft.-nél, ahol a termelés 80 százalékkal csökkent az EU-hoz való csatlakozásunk óta. A családi vállalkozás emiatt közétkeztetéssel próbál talpon maradni. Ezt úgy oldják meg, hogy egy háromszáz személyre főző konyhát látnak el nyersanyaggal. Igaz, ehhez már nincs szükségük 16 alkalmazottra, mint korábban, hatan

is elegen vannak. (szi-bi) -->