A hód és a barkácsoló magyarok

[caption id="" align="alignleft" width="313"] A hód valamikor őshonos állat volt Magyarországon. Aztán kipusztult, most az őt kiválasztott cég segítségével ismét elszaporodhat.
[/caption]– Remélem, nem haragszik meg, ha megosztom önnel azt a benyomásomat, hogy nem egy vérbeli barkácsoló ezermesterrel van szerencsém beszélgetni. Tévednék?
– Nem, alapvetően pontos a meglátása. Született kétbalkezes vagyok. Az iskolában is csak azért kaptam hármast politechnikából, mert jól ment a német, és ugyanaz volt a tanára mindkét tárgynak. Szerencsére nem nekem kell beverni a szöget a falba. Teljesen berendezett házban élek, ahol a képek is régóta a helyükön vannak. Ha mégis nagy szükség lenne valamire, akkor szakembert hívok.

– Egyébként jó tanuló volt?
– Általában négyes körül mozogtam, nem volt célom sosem, hogy jó tanuló legyek. A gyakorlati életből való töltekezés fontosabb volt számomra. Mindig is szerettem a kereskedelem fortélyaiból ellesni valamit, aztán azt elmélettel jól fölerősíteni.

– Szülei nem követeltek volna összefogottabb hozzáállást, jobb eredményeket?
– Késői gyerek voltam, nagy volt a korkülönbség köztem és a szüleim között. Úgy 12–13 éves koromig figyeltek rám, aztán elszabadultam, s az élet egyetemét jártam.

– Volt kereskedő a családban?
– Édesapám a bátyjával közösen egy vaskereskedelmi hálózatnak volt a tulajdonosa Dél-Magyarországon, egészen az államosításig. Valószínűleg a gének is segítettek önmagam felfedezésében. A kereskedelmet azért kedveltem meg, mert logikát találtam benne. Az egész gazdálkodás logikai alapokra épül. Három éve, az OBI-beli alkalmazásom küszöbén azt kértem leendő főnökömtől: ha azt szeretné, hogy teljes erővel, tökéletes munkát végezzek, akkor a feladat megjelölésén túlmenően mindig tájékoztasson a dolog hátteréről, mozgatórugóiról, amelyek teljessé teszik a képet.

– 1990 előtt nem nagyon szerették, ha valaki a dolgok mögé néz.
– A kereskedelemhez a nyolcvanas évek végén tértem vissza. Addig a legkülönfélébb munkákat végeztem. Amikor a 80-as évek második felében kezdtek beszivárogni a nyugati cégek, akkor láttam neki intenzíven angolul tanulni. Máig emlékszem, az International House olyan könyvből tanította a beszédközpontú angolt, amelyben nem volt egyetlen olvasmány sem. Ennek hasznát vettem egy angol vegyes vállalatnál, a Waltonnál. Innen kerültem az IKEA-hoz.

– Miben volt más egy IKEA, mint egy magyar cég?
– Az emberközpontúságban. Nagyon rokonszenves volt számomra a felfogásuk, hogy a dolgok nem maguktól lesznek olyanná, amilyenné válnak. A személyiséget pedig minden szinten fejlesztették. Tréningek sorozatán oktatják ma is a dolgozóikat, ezáltal minden olyan fogás, amely az üzlet számára fontos, a vérükké válik. Az IKEA a világszínvonalat képviseli, s azt akarják, hogy mindenki világszínvonalon dolgozzon.

– Mi a különbség a magyar és a nemzetközi kereskedelem között?
– A kereskedelem versenyben fejlődik, Magyarországon pedig sokáig nem volt verseny. A kereskedelem jelentős mértékben járul hozzá életünk minőségének javításához is. Nemcsak igényeket elégít ki, hanem létre is hoz újabbakat.

– Az OBI jelképe a hód. Sokan mókusnak gondolják.
– Először én is ezt hittem. Már itt dolgoztam, amikor fölvilágosítottak.

– Miért éppen a hódra esett a választás?
– Mert a hód építkező állat. Hogy úgy mondjam, összebarkácsolja magának azt a környezetet, amelyben él.

– Ha már így van, akkor önök komolyan veszik a jelképet, s a Magyarországról kipusztult hódok újraszaporításához
segítséget nyújtanak.
– Szeretnénk ismét otthont adni annak az állatfajnak, amely 150 éve kipusztult Magyarországon. Pedig őshonos volt itt. Ezt mutatja közvetve, hogy előkerültek olyan korabeli szakácskönyvek is, amelyben hódfarokleves receptje olvasható. Évi öt–hat millió forinttal támogatjuk ezt a természetvédelmi programot. Még két–három év, és a hódok olyan szaporák lesznek, hogy nem kell félnünk ismételt kipusztulásuktól.

– Idén már 51 milliárd forint árbevételt tervez, amivel piacvezető lehet a területen. Ön szerint miért barkácsolnak ennyit a magyarok?
– A minap az egyik értekezleten a dunaújvárosi kollégám mondta, hogy a városban még húszezer család él 50–60 négyzetméteres panelekben. Nemegyszer két–három generáció egy lakásban. Ez a következő évtizedekre önmagában is elegendő igényt keletkeztet a cég fejlődéséhez. Jelenleg 17 áruházunk van, de jövő tavaszig átadunk további hármat. A vásárlók ma már nem szeretnek messzire menni, ha venni akarnak valamit. Ezért mi megyünk a vásárlók után.

Hobbi: az utazás, más népek kultúrájának megismerése.

Feleségével mindig felkészültek abból az országból, ahová utaztak. Útjaiból sokat profitál, a távoli népek szokásai beépülnek személyiségébe.

Sport: időigényes elfoglaltság. A főváros határán kívül lakik, ahonnan kiadós sétával hamar a budai hegyekbe lehet érni. Jó gondolatok születnek gyaloglás közben.

Autó: cégautót hajt, egy Ford Mondeót. Főnökei javasolták, ha már német cég, járjon Mercivel vagy Audival, de nem vonzódik e márkákhoz. Nemcsak azért, mert nagyon szeretik „elkötni” ezeket, hanem mert a Ford jól kiszolgálja.

Az OBI és a Tengelmann vállalatcsoport

Az 1970-ben megalapított OBI-áruházlánc a Tengelmann vállalatcsoport tagja. A német és olasz piacra lépés után az OBI 1994-ben nyitotta meg első áruházát Magyarországon. Európában ötszáz áruházuk van, ebből 360 Németországban. A bevétel is így oszlik meg. Hetven százalék otthonról, a többi a további kilenc európai ország áruházaiból származik. Jelenleg 17 OBI áruház működik Magyarországon. Az áruházlánc összesített eladótere 120 000 négyzetméterre, dolgozói létszáma 1500-ra bővült. A fogyasztói igények kielégítése érdekében a vállalat tervei szerint néhány éven belül körülbelül 25 OBI-áruházzal áll majd a vásárlók rendelkezésére.

Hobbi: az utazás, más népek kultúrájának megismerése.

Feleségével mindig felkészültek abból az országból, ahová utaztak. Útjaiból sokat profitál, a távoli népek szokásai beépülnek személyiségébe.

Sport: időigényes elfoglaltság. A főváros határán kívül lakik, ahonnan kiadós sétával hamar a budai hegyekbe lehet érni. Jó gondolatok születnek gyaloglás közben.

Autó: cégautót hajt, egy Ford Mondeót. Főnökei javasolták, ha már német cég, járjon Mercivel vagy Audival, de nem vonzódik e márkákhoz. Nemcsak azért, mert nagyon szeretik „elkötni” ezeket, hanem mert a Ford jól kiszolgálja. Szakmai életút Reiter László (48), az OBI Magyarország ügyvezető igazgatója. 1986: az angol Walton Kft.-nél termelésvezető. 1988: alapítóként csatlakozott az IKEA-hoz, ahol 14 évet töltött. 1992: a budapesti IKEA áruház igazgatója. 1995: a teljes itteni IKEA fejlődéséért felelős vezető. 2002-től az OBI Magyarország country managere. Az OBI és a Tengelmann vállalatcsoport Az 1970-ben megalapított OBI-áruházlánc a Tengelmann vállalatcsoport tagja. A német és olasz piacra lépés után az OBI 1994-ben nyitotta meg első áruházát Magyarországon. Európában ötszáz áruházuk van, ebből 360 Németországban. A bevétel is így oszlik meg. Hetven százalék otthonról, a többi a további kilenc európai ország áruházaiból származik. Jelenleg 17 OBI áruház működik Magyarországon. Az áruházlánc összesített eladótere 120 000 négyzetméterre, dolgozói létszáma 1500-ra bővült. A fogyasztói igények kielégítése érdekében a vállalat tervei szerint néhány éven belül körülbelül 25 OBI-áruházzal áll majd a vásárlók rendelkezésére. A hód valamikor őshonos állat volt Magyarországon. Aztán kipusztult, most az őt kiválasztott cég segítségével ismét elszaporodhat. -->