Filmszalagon megőrzött idő

[caption id="" align="alignleft" width="281"] Feledhetetlen kocka egy feledhetetlen magyar filmből. A hamvasan ifjú Törőcsik Mari és Soós Imre Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepében (1955)
[/caption]A film romlandó. Ha nem kezelik, a vetítővásznon hófehér alapon legfeljebb homályos foltok villódznak. Beszéd és zene helyett pedig sercegés hallatszik a hangszórókból. Jelképes, hogy az Európai Parlamentben elfogadott első magyar törvényjavaslat éppen a nemzeti filmkincs védelméről szól. – A filmek támogatásáról és védelméről szóló jogszabály jogerőre emelkedéséhez még szükséges a miniszterek tanácsának jóváhagyása – mondta Hegyi Gyula. – Remélem, hogy a tanács még májusban elfogadja.

A törvény segíti az európai országokat abban, hogy továbbra is támogathassák nemzeti filmgyártásukat. – A törvény a tagállamokat kötelezi a bemutatott filmek archiválására – mondja a képviselő. – Így maradhat fönn Európa filmes öröksége. A könyvkiadókhoz hasonlóan a filmkészítőknek is le kellene adniuk megadott számú kópiát. Ez égetően szükséges, mivel már most is pótolhatatlanok a veszteségek. A képviselő szerint a magyar filmarchiválás és filmgyártás már a jelentésben ajánlott rendszer szerint működik.

A Magyar Nemzeti Filmarchívum szakértői és munkatársai az utóbbi másfél évtizedben számos eredményt mutathatnak föl. Első a korabeli hordozó kiváltása mai, biztonságos változatra. A némafilmek anyaga például nemcsak bomlékony, hanem tűz- és robbanásveszélyes is. A Magyar Film Múltja és Jövője Alapítvány ezért új kópiákra másolja át a magyar ősfilmeket. Időközben restaurálják is: eltüntetik a karcokat, frissítik az eredeti színeket. A 45 előtti filmekből általában egyetlen pozitív kópia maradt fönn, és abból kell egy biztonsági negatívot gyártani. Ennek az úgynevezett dubnegatívnak az előállítása két-háromszorosa egy pozitív kópiáénak. Egy-egy némafilm felújított változata 2–2,5 millió forintba kerül. De felújításra szorulnak az 1945 után gyártott filmek is. Ez azért kerül kevesebbe, mert többnyire megvan az eredeti kép- és hangnegatívjuk. Néhányat közülük mégis csak különleges eljárással sikerült megóvni. Például a Körhinta kópiáján kézi hangrestaurálással tették élethűvé a torzzá avult hangot. Segít a technika is: a hang- és képtisztítást digitális módszerrel végzik. Színes filmek esetében például kényes művelet az „elvakult” színek visszaállítása.

Harmincöt fekete-fehér és ötven színes filmet szinte az eredetinél jobb állapotban élvezhet a  közönség. Ide tartozik Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Szabó István, Huszárik Zoltán és Makk Károly életműve. Kiváltképp büszkék a filmrestaurátorok Bódy Gábor 305 perces Psyché című, háromrészes filmjének felújítására.