Székházból előkelő szálloda

Két esztendeig építették
A Gresham-palota helyére és a Lánchíd előtti területre a török kiűzése után terjedt ki Pest városa. Első átkelőnk megépítéséig jórészt apró házacskák sorakoztak erre. Míg a mai Roosevelt tér sarkán a Sóhivatal épülete meredt az ég felé. Az előkelő szálló telkén 1827-től egy neoklasszicista palota állt, amelyet Hild József tervei alapján építtetett a nagykereskedő Deron Antal. Ezt 1880-ban vásárolta meg a londoni székhelyű The Gresham biztosítótársaság. A róluk elnevezett palotát a cég budapesti székházának építették 1904 és 1906 között. Tervezői Quittner Zsigmond és Vágó József voltak. A neves mérnökpáros egy csodálatos szecessziós palotát álmodott a Lánchíddal szemben lévő értékes telekre. A három homlokzatú háznak hatalmas, felül üvegezett T-alakú belső udvara van. Egykor itt apró boltocskák sorakoztak egymás mellett. Az épület pávapárt és virágcsokrot mintázó kovácsoltvas kapuja különösen szép.

Lakó- és irodaház lett belőle
A Gresham díszítésén a kor leghíresebb művészei és mesterei dolgoztak. Így itt tevékenykedett Maróti Géza, Telcs Ede, Ligeti Miklós és Margó Ede szobrász, Jungfer Gyula művészi fémmunkás és Róth Miksa üvegfestő. De a közönség megcsodálhatta Thek Endre bútorkészítő és Zsolnay Vilmos keramikus alkotásait is. Az épületben természetesen kávéház is állt. Itt jött létre a Gresham-kör, mely a két világháború közötti szellemi élet egyik fontos műhelye volt. Tagjai voltak többek mellett Bernáth Aurél, Czóbel Béla, Pátzay Pál, Barcsay Jenő és Borsos Miklós. Az épületet 1948-ban államosították. A díszes lakosztályokat lefalazással szobákká alakították, továbbá számos hivatal költözött a palotába. Az elmúlt rendszerben egy fillért sem fordítottak a szebb napokat látott ház felújítására. A Gresham a kilencvenes évek elejére teljesen leromlott. Az állam ezerkilencszázkilencvenben adta át a tulajdonjogot a Fővárosi Önkormányzatnak. A ma látható szálloda kialakítása 1999-ben kezdődött.

Nagy Miklós (46), tanár: Véleményem szerint kiválóan sikerült a felújítás. Ám azt igen sajnálom, hogy nem lehet megnézni, miként fest belülről. A portás ugyanis már a kapuban útját állja az embernek. A tiltás érthető, ám azért szomorú e nagy szigor.